BUX
37529

Robog a Tesco és a Lidl - kevesebb a kisbolt

Folytatódik a hazai élelmiszer-kereskedelmi hálózat átalakulása: az üzletek száma úgy csökken, hogy miközben a kisboltok százával szűnnek meg, egyre több a nagy eladóterű egység - derül ki az ACNielsen jelentéséből. A hipermarketek motorja a Tesco, a diszkontoké a Lidl.

NAPI Online, 2006. április 19. szerda, 11:03

Tavaly közel 900 élelmiszerüzlet szűnt meg, így az év végén már kevesebb, mint 23,1 ezer működött Magyarországon. A kereskedelem koncentrálódik: az 50 négyzetméter alatti, azaz a legkisebb boltok száma két év alatt 1,8 ezerrel 14,4 ezerre csökkent, miközben a hipermarketek száma négy év alatt több mint duplájára nőtt, és tavaly év végén már 92 működött belőlük. A múlt évben felépült 15 hipermarketből 11-et a Tesco, 3-at az Interspar, 1-et az Auchan nyitott meg.


A Lidl a motor


Szupermarketből és diszkontból 813-at vettek számba december végén, szemben az előző évi 752-vel. A diszkontok száma 48-cal 434-re nőtt - ilyen tempóra utoljára 1998-1999-ben, a piacszerzés kezdeti időszakában volt példa. (Eközben a szupermarket-hálózatok növekedése lelassult.) A növekedés motorja a Lidl, amely 51 egységből álló hálózatot alakított ki, tavalyelőtt novemberi piacra lépése óta. A legnagyobb hálózatot működtető Plus tavaly 7-tel növelte üzletei számát, 164-re. A Penny Market 6-tal és a Profi 4-gyel bővített, így előbbi 148, utóbbi pedig 71 egységnél tart.


Többet költünk a nagyokban


A hipermarketek piaci részesedése egyre nagyobb. Az ACNielsen által vizsgált élelmiszerek és háztartási vegyi áruk kiskereskedelmi forgalmából ugyanis 31 százalék jutott a bolttípusra tavaly, szemben a 2004-es 30 százalékkal. A hazai élelmiszer-kiskereskedelemből a diszkont csatorna piaci részesedése a tavalyelőtt regisztrált 13 százalékról múlt évben 15-re nőtt.


A hipermarketek terjeszkedése legmagasabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező területekre fókuszál, míg a diszkontok különösen a dél-keleti országrészben nyomulnak. A magyar kisboltok ott számíthatnak a legtöbb vevőre és a legnagyobb forgalomra, ahol viszonylag kevés a hiper- és szupermarket, valamint a diszkont. Ebből a szempontból a lakosság ellátásában a legnagyobb szerepet az ország észak-keleti régiójában játsszák.


Elaprózott szerkezet


Nemzetközi összehasonlításban még mindig elaprózott a hazai élelmiszer-kiskereskedelem, hiszen 100 üzlet közül 62-nek az eladótere 0-50 négyzetméter között mozog. Magyarországon jelenleg 10 000 lakosra 23 élelmiszerbolt jut, szemben az ausztriai 7 alatti mutatóval. Ott az elmúlt húsz év alatt megszűnt a 400 négyzetméteresnél kisebb élelmiszerboltok háromnegyed része. Németországban még korábban, az 1990-es évek végén 10 alá süllyedt ez a mutató.


A magyarországi bolthálózat elaprózottságának egyik oka a település-szerkezet: északi megyéinket kis falvak jellemzik. Ugyanakkor azonban a nagy eladóterű üzletek nyereséges működéséhez szükséges bizonyos számú vásárló, illetve bevétel. Tapasztalatok szerint akkor érdemes létesíteni 1 000 négyzetméteresnél nagyobb üzletet, ha piaci vonzáskörzetében legalább 100 000-en élnek.


Hipermarketek: sok vagy kevés?


Magyarországon 1 millió lakosra 9 hipermarket jut. Ez a hasonló méretű Csehországhoz viszonyítva kevés, az ottani mutató ugyanis 19, bár a cseh hipermarketek átlagos eladótere jóval kisebb az itthon megszokottnál. Szlovákiában hasonló a helyzet. A 38 millió lakosú Lengyelországban viszont csak 5 hipermarket jut egymillió polgárra. A további új EU-tagországok közül Szlovénia mutatója 18, Észtországé 12, Lettországé 8, Litvániáé pedig 5.


Ez a mutató a tagjelöltek közül Horvátországban 7-tel a legnagyobb, Bulgáriában 0,9, míg Romániában 0,3. Azaz Horvátországban 31, Bulgáriában 7, Romániában pedig 6 hipermarket működik.


Franciaország 60,7 millió lakosa 1 315 hipermarketben vásárolhat. Ilyen arány eléréséhez Magyarországon kb. 220 hipermarket lenne szükséges, a jelenlegi szám több mint duplája. Ezzel szemben Olaszországban az 58,7 millió lakosra csak 595 hipermarket jutott a múlt év végén.