BUX
37923

Se új munkaerő, se fizetésemelés - pesszimisták maradtak a cégek

Sosem volt ilyen alacsony a növekvő eredményt váró cégek aránya – olvasható az MFB-indikátor legfrissebb kiadásában, amely 2012 őszének eredményeit foglalja össze.

Dzindzisz Sztefan, 2013. január 9. szerda, 11:10

A vállalkozásoknak alig ötöde jelezte, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a vállalati eredményeik nőttek: mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban meghaladta az 50 százalékot a csökkenő nyereségről beszámoló vállalatok aránya, míg az agráriumban a korábbi jó eredményeket követően az elmúlt időszakban legfeljebb stagnáló profitot sikerült realizálniuk a cégeknek.

A kedvezőtlen kilátásokat jól jelzi, hogy tavaly ősszel az MFB-indikátor vállalati felmérés eddigi történetében mélypontra süllyedt a következő 12 hónapban növekvő eredményt váró cégek aránya. A felmérés szerint a vállalatok továbbra is pangó belső keresettel számolnak, miközben az európai piacokon is visszaesést mértek, így az export is kevésbé kecsegtető lehetőség lett. Az MFB megállapítása szerint viszont azok a cégek, amelyeknek sikerült elhelyezkedniük egy nagyvállalat beszállítójaként jobban teljesítenek, így nem meglepő módon a következő egy évre is pozitívabban tekintenek társaiknál.

Nőtt azon cégek aránya is, akik emelnék az áraikat, ugyanakkor sem az eladási árakkal kapcsolatos tervek, sem az értékesítési volumenre vonatkozó várakozások, sem pedig a külső sokkoknak való kitettség (magas importhányad) nem mutat összefüggést a vállalati szektor magasan beragadt (átlagosan 6 százalékos) inflációs várakozásaival. Ennek hátterében így - az adóváltozások mellett - elsősorban pszichológiai (bizalmi, tapasztalati) tényezők állnak - véli az MFB.

A cégek munkaerőfelvételben sem gondolkodnak, legfeljebb azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek képesek voltak megtartani piaci helyzetüket. Ugyanakkor itt sem teljesen pozitív a kép, hiszen a nagyok között a legnagyobb az elbocsátást tervezők aránya.

A vállalatok átlagosan közel 8 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre a 2011 és 2012 ősze közti időszakban: a bruttó keresetek legnagyobb mértékben a munkaerő-intenzív ágazatokban emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók elsősorban az adóváltoztatások miatt, a nettó fizetések szinten tartása érdekében növelték a fizetéseket.

MKIK: romlik a vállalkozások jövedelmezősége

A jövő évben a magyar gazdaság változatlanul exportvezérelt lesz, a keleti nyitás ösztönzése tovább erősödik, ezt segíti majd a kereskedőházak működtetése, az Eximbank forráslehetőségeinek erősítése - vélte év végén adott interjújában Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Véleménye szerint a magyar ipar termelése jövőre 1-1,5 százalékkal bővülhet, ez főleg az elektronika és járműgyártás területén fog megjelenni az idei 0,8-1 százalékos visszaesést követően. (A kedden megjelent friss KSH statisztika viszont lehangoló: előzetes adatok alapján 2012 novemberében 6,9 százalékkal maradt el a magyar ipari termelés a 2011 novemberitől, miközben az elemzők 3-3,5 százalékos visszaesést vártak.) A szakember a magyar gazdaság problémáját továbbra is abban látja, hogy a megkezdett reformprogramok, rendszerátalakítások nem mennek végig, vagy a vártnál kisebb hatásfokkal valósulnak meg.

A kamara számítása szerint továbbra sem javul a vállalkozások jövedelmezősége, bár kisebb mértékben fog romlani, mint korábban: jövőre az adó- és szabályozási intézkedések hatására - a közműszektor nélkül - a versenyszektor jövedelmezősége133 milliárd forinttal romlik.

Lesz-e forrás a kkv-knak?

Kedvező tendenciaként értékeli a kamara vezetője, hogy 2012-ben a kkv-hitelek aránya valamelyes emelkedett annak ellenére, hogy a vállalati hitelezés folyamatosan csökken, és ebben nem várható változás. A kkv-hitelezés felpörgetésére létezik egy kormányzati terv is, amely szerint az országos szinten 1400 fiókot üzemeltető takarékokra lehetne építeni a hazai kis- és középvállalkozói hitelezést.

Vannak azonban olyanok, akik kétségeiknek adnak hangot, mondván a takarékok által gyűjtött betétek zöme jelenleg nem likvid − ha az lenne, akkor vélhetően nem lett volna kérdés, hogy ígéretes üzleteket eddig is megfinanszíroztak volna. Amikor Demján Sándort az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökévé választották, ő maga ígérte meg, hogy néhány hónapon belül több száz milliárd forint likvid forrást biztosítanak majd az MFB-nek a kedvezményes kkv-hitelezés felfuttatására, az akkori hírek szerint viszont több hónap egyeztetés után is csupán 43−46 milliárd forintot lehetett volna kihelyezni − a terv ezek után csendben el is halt.

A takarékokban elhelyezett betétek legnagyobb része − a Takarékbankon és a Takarékbrókeren keresztül − állampapírokban áll. Amennyiben tehát a kormány valóban a kkv-hitelezés felfuttatására használná e forrásokat, le kell mondania arról, hogy a pénz közvetlenül az államot hitelezze. Megoldható lenne az is, hogy az MFB állampapír-fedezet mellett biztosítson likvid, továbbhelyezhető forrást a takarékoknak, ám ekkor az MFB forrásellátottsága lenne a mérvadó. Ráadásul kérdéses, hogy ebben az esetben nem lenne-e olcsóbb a jelenlegi rendszer, amikor az MFB refinanszírozóként áll a hitelek mögé.

A kkv-hitelezésre vonatkozó koncepció talán legfőbb akadálya, hogy a jelenlegi gazdálkodási környezetben a cégek nem igazán akarnak vagy mernek beruházni. Ez pedig különösen igaz a takarékszövetkezetek által kiszolgált vidéki településekre, kivételt csak az uniós támogatások révén jelenleg válságállóbbnak tűnő mezőgazdaság bizonyos területei jelentenek.