"Sokat kell elvennem, hogy visszaadjam az élményt"

Decemberben ismét színpadra kerül a tavaly nagy sikert aratott Diótörő az Arénákban című előadás. Az ismert darab újragondolásáról, a klasszikus jegyek megőrzéséről és megújításáról beszéltünk a rendező-koreográfussal, a Kossuth-díjas ifj. Harangozó Gyulával.
Szabó Dániel, 2017. november 9. csütörtök, 09:00

Az 1892-ben bemutatott Diótörő nélkül szinte elképzelhetetlen a karácsonyi időszak a balettszínpadokon. Pjotr Iljics Csajkovszkij darabja az elmúlt több mint száz évben százezrek első gyerekkori találkozása volt a színházzal. A Diótörő úgy lett generációk meghatározó élménye, kulturális fejlődésük fontos elme, hogy a mű első harmada a XIX. század végén játszódik, így az elmúlt évtizedekben már egy ismeretlen világot tár a néző elé.

A darab első része az akkori mindennapi élet jellegzetességeit mutatja be egy polgári család ünnepi vacsoráján keresztül. Míg a darab bemutatkozásakor a közönség jól ismerte az ott látott Néger babát, vagy a katona formájú diótőrőt, és nagy valószínűséggel a családi élet része volt, hogy báboztak a szülők és a gyerekek, mostanra átalakult a környezet, amelyben élünk, megváltoztak a szokások és a karácsonyi ajándékok is.

A három felvonásból az első mára egy múzeumi jelenetsorrá vált, amin megpróbáltam változtatni. Ami akkor aktuális volt, az most szinte ismeretlen, ezért az akkori családi jelenetet úgy aktualizáltam, hogy a néző egy mai polgári vacsorával találkozzon. Nincs bábozás, ehelyett videojátékoznak a gyerekek, a Colombinát pedig robotra, Pókemberre, olyan játékokra cseréltem, amelyeket ma minden játékboltban meg lehet vásárolni - mesélt a darabról ifj. Harangozó Gyula, a Győri Balett rendező-koreográfusa a Napi.hu-nak annak apropóján, hogy a klasszikus mű újragondolása Diótörő az Arénákban címmel többször is színpadra kerül decemberben.

A Kossuth-díjas művész hangsúlyozza, hogy a modernizálás nem jár a darab eredeti világának kiforgatásával. A Diótörőben továbbra is a valóság és az álomvilág keveredik. Az utóbbi szinte teljesen megőrizhető eredeti formájában. Klára kislányként ebben az előadásban is téli tájakon keresztül táncol át a herceggel a mesepalotába, hiszen álmunkban nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve, semmi sem korlátozza a fantáziánk szárnyalását - magyarázta a rendező-koreográfus.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a darab második fele ne tartogatna meglepetéseket a nézőknek. Az ijesztő egérhadsereget szerethető, csibész egerek hadára cseréltem, a Karib-tenger kalózainak szereplőiről mintáztam meg őket, vagyis úgy alkottam újra ezeket a szereplőket, ahogy egy fantasy filmben is megjelenhetnének.

Az utolsó részben, amikor a történet szerint Klára már felnőtt királylány, a nagy képnél, ahol különböző táncok keverednek, a darab megáll. Ezt a pillanatot megpróbáltam izgalmassá tenni, mégpedig úgy, hogy zsonglőrök, flamencotáncosok és mutatványosok jönnek jelennek meg a színpadon új színt adva a klasszikus jelenethez - folytatta az újdonságok sorolását a művész.

Mindez nem csorbítja a Diótörő ismert, klasszikus stílusjegyeit: az eredeti táncok megmaradtak és a hangszerelés is változatlan. Ez lehetővé teszi, hogy az idősebb, a darabot klasszikus formájában ismerő és szerető nézők is ráismernek a Diótörőre, és miközben megszólítják őket az újdonságok is, úgy találjanak élvezetet a mai előadásban, ahogy korábbiaktól megszokták. Az előadás magas színvonalát az is garantálja, hogy a Győri Balett kiváló társulata mellett a világhírű moszkvai Bolsoj Balett sztárszólistái is színpadra lépnek. A tavalyi előadásokon már megismert Darja Hohlova és Artemij Beljakov táncolják majd Diótörő herceg és Klára hercegnő jól ismert nagy kettősét.

A Diótörő az Arénákban című balettelőadást, amely már tavaly is nagy sikert aratott, idén három alkalommal nézheti meg a közönség. December 16-án a Veszprém Arénában, december 18-án Budapesten a Papp László Sportarénában, valamint december 22-én a szombathelyi Savaria Arénában adják elő a darabot.

Az írás Győri Balett támogatásával készült.

HOZZÁSZÓLÁSOK