Az utasoknak regisztrálniuk kell majd a Nemzeti Egységes Kártyarendszerben, adataikat pedig átadni a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. Jegyet, anonim kártyákon a bérletpénztárakban, az automatáknál és a BÜKK-ügyfélközpontokban lehet venni. Ezek egyenlegét a telefonkártyákhoz hasonlóan lehet feltölteni.

A lap szerint ez csak az egyik probléma a 28 milliárd forintért vásárolt rendszerrel, ugyanis már most komoly csúszásban van a BKK. A nyugdíjasok és a BKV dolgozók ingyenes jegyit már 2015-ben ki kellett volna adniuk, ezzel indult volna ugyanis a tesztüzem.

Az eredeti terv szerint 2016 őszére valamennyi papíralapú bérletet kártyára cserélték volna, amely azt is jelenti, hogy állnia kellene 800 beléptetőkapunak a metró- és HÉV-állomásokon. Ezek próbaidőszakban még csak jelzik, ha valakinek nincs érvényes jegye vagy bérlete, később azonban már be sem engedik a bliccelőt.

Ha ez még nem lenne elég, a rendszer amúgy is működésképtelen, hiszen BKK a 2014-es tenderből kifelejtette a központi hardver-és szoftverrendszerek tranzakciós rendszerek összekapcsolásának megrendelését saját hálózatával. Egészen pontosan a BKK ezt maga akarta megoldani, de azóta kiderült, hogy nem tudják.