BUX
38228

Suzuki-modellek gyártása szűnik meg Magyarországon

Új modellek gyártására, a régiek kivezetésére készül a Magyar Suzuki Zrt., amelynek régi gondja, hogy a rendőrségi és egyéb közbeszerzéseken nem tud befutó lenni - mondta Urbán László vezérigazgató-helyettes a Napi.hu-nak adott interjúban. Úgy látja, az Orbán Viktor által ígért infrastrukturális beruházások 3-4 éven belül elkészülhetnek.

Ádám Viktor, 2014. június 3. kedd, 07:12

- Az európai piacon nagyon jól alakulnak a Suzuki eladásai, az idei első négy hónapban közel 17 százalékkal 60,4 ezerre nőtt a darabszám az ACEA adatai szerint. Ez az S-Crossnak köszönhető?

- Alapvetően igen, de egyébként is úgy tűnik, hogy az európai piac végre magára talál, hiszen az első négy hónap során 7 százalék feletti volt a bővülés. Hagyományosan a Swift a legkelendőbb modellünk, de nagyon erősen jön fel az S-Cross is, amiből reményeink szerint az idén 60-80 ezer darabot sikerül eladni Európában.

- Ez hogyan érinti az idei gyártási tervet? Korábban elhangzott egy 170-175 ezres, majd egy 200 ezres darabszám is, majd legutóbb a tavalyival megegyező 162 ezret kommunikáltak.

- Bizonyos, már meglehetősen régen gyártott modelleket az esztergomi gyár kivezet a gyártáspalettából, ezért idén nem fogunk darabszámra több autót gyártani, mint tavaly. Értékben viszont lesz növekedés, ahogy tavaly a tavalyelőttihez képest jelentősen emelkedett a bevétel, elsősorban az S-Crossnak köszönhetően. (A Magyar Suzuki Zrt. várhatóan napokon belül publikálja 2013-as üzleti évének adatait. A szerk.)

Urbán László

 

Mikor ülnek Suzukiba a magyar rendőrök?

 

- Most jelent meg egy jókora rendőrségi autóbeszerzési tender, ahol a Napi.hu információi szerint jó esélyekkel indulhatnak a hazai gyártású Mercedesek. Önök hogyan állnak a hazai közbeszerzésekkel?

- Régóta szívfájdalma a Magyar Suzukinak, hogy a magyar rendőrség illetve mindazon hivatalos szervek, amelyek időnként jelentős gépjárműbeszerzést hajtanak végre, nem preferálják a magyar gyártmányú autókat. Tanulmányozzuk a az új közbeszerzési felhívásokat is, de ezek első látásra nem túl kedvezőek számunkra. Az S-Cross jelenlegi besorolása például nem fér bele a tender kritériumaiba, holott a rendőrség tesztelte az autót és kiválónak tartja.

A Magyar Suzuki számaiMutató201020112012Saját tőke441,7472,9474,8Értékesítés nettó árbevétele1535,41580,91404,6Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye10,438,5-4,1Adózás előtti eredmény4,631,21,9Mérleg szerinti eredmény4,631,21,9
Forrás: Céginfo.hu

- Kik veszik akkor Magyarországon a hazai Suzukikat?

- Az első negyedévben a magyar újautópiacon az 5. helyen állt a Suzuki, viszont a magánvevők esetében az 1. helyen vagyunk. Hagyományosan a magánvevők alkotják a vásárlóközönségünk derékhadát, és bár mindent megteszünk, hogy növeljük a flottaarányt, a reálisan elérhető célnak az 50-50 százalék tűnik a hazai eladásokon belül. (A magyarországi újautópiacon 20-25 százalékra becsülhető a magánvevők, 75-80 százalékra pedig a céges és flottavásárlók aránya. A szerk.)

 

Jönnek az új modellek, remélhetnek a beszállítók

 

- Milyen új modellek váltják fel a régieket?

- A következő modell a reményeink szerint januárban kijövő IV-4, ami sportosabb, de változatlanul családi használatra is teljesen alkalmas autó lesz. Jelenleg márt folyik a tömeggyártásra való felkészülés, a prototípusok gyártása pillanatokon belül elindulhat. Ezt követően egy-másfél évenként jövünk majd ki egy-egy, főként az európai piacra szánt újabb, sportos, fiatalos, családi autóval.

- Ha ez a program megvalósul, elérhető az esztergomi gyár évi 300 ezer darabos kapacitásának a kihasználása?

- Ez teljes mértékben a piactól függ, rajtunk nem múlik. Nem csak az európai piac fellendülésére válunk: az S-Cross-szal olyan exportoffenzívát valósítunk meg, amelyben Új-Zélandtól kezdve a Dél-Afrikai Köztársaságon keresztül Mexikóig, a világ mintegy 100 országában értékesítünk esztergomi gyártású autókat. A földrajzi távolságok és a gazdaságossági számítások mindemellett mégis azt mutatják, hogy Európa marad a fő piacunk.

- Az új modellekkel új beszállítók megjelenhetnek?

- Van egy jól kialakult, legalább 15 éve csak nagyon kis mértékben változó beszállítói körünk. Új beszállító, ha megfelel a nagyon szigorú követelményeknek, csak új modellek bevezetésekor, illetve azt megelőzően 2-2,5 évvel - ennyi ideig tart ugyanis a gyártás előkészítése - jelenhet meg. A fő cél nem a beszállítók darabszámának, hanem a beszállítási érték növelése. Ezt a beszállítók folyamatos továbbképzésével, a beszállított termékkör bővítésére való ösztönzéssel igyekszünk elérni. Jelentős eredményeket értünk el továbbá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal segítségével, aktív részvételükkel rendeztünk és rendezünk például kaizen workshopokat Japánban, amelyeken a beszállítóink kerülnek kapcsolatba az ottani beszállítókkal.

 

Megállapodtak a kormánnyal, épülhet az út

 

- Mit hozott eddig a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás?

- A megállapodás keretében történt előrelépés a régóta szorgalmazott ügyekben, például a gyárat az M1-es autópályával összekötő, a lakott településeket elkerülő út esetében. A múlt héten ülésezett a közös munkacsoport, amin tájékoztatást kaptunk erről, valamint a vasútrekonstrukcióról, az új komáromi hídról, vagyis azokról az infrastrukturálsi kérdésekről amelyekről évtizedek óta beszélünk a kormányzattal. A vasút azért fontos, mert termelésünk 30-40 százalékát így szállítjuk, elsősorban Nyugat-Európa felé. Úgy látjuk, hogy a miniszterelnök úr tavaly szeptemberi ígéretének megfelelően ezek 3-4 éven belül elkészülhetnek.

- Van-e előrelépés az innovációs járulék terén?

- Korábban az automatikus visszatérítési rendszert a visszaélések miatt alakították át pályázati szisztémává, ám ezek a visszaélések kizárólag az ún. külső megbízásos innovációk, innovációs költségek kapcsán történtek. Nálunk ugyanakkor a gyártás során rengeteg innovatív részfolyamatot lehet feltárni, ami a magyar innovációs szabályok szerint belső innovációnak minősül. Épp ezért szeretnénk, ha az innovációs hozzájárulás visszatérítésének korábbi rendszere legalább részben visszaállna, ugyanis a változtatás évi több száz millió forint mínuszt okozott a Magyar Suzukinak.

Fotó: Magyyar Suzuki

 

Volt, aki a Mercedestől ment vissza Esztergomba

- Mi a véleménye a magyarországi szakképzésről, a duális rendszer bevezetéséről?

- Ez is olyan téma, amit a stratégiai együttműködési megállapodás érint, de ezzel kapcsolatban kifejtettük, hogy a japán szakoktatási rendszer annyira eltér az európai és elsősorban a német modelltől, hogy egyelőre nem tudunk komoly szerepet szánni a duális szakképzésnek. A német módszer a fiatalok gyáron belüli szakoktatására helyezi a hangsúlyt, hogy az adott szakmunkás egy már számára ismert munkahelyre, munkafeladatra érkezzen a végzést követőena japán módszerben viszont felvesszük az alkalmas munkatársakat és utána egy speciális, az adott munkaterületre koncentráló képzést biztosítunk. A Suzukinál ma is jelentős létszámban utaznak mérnökök és szakmunkások, csoportvezetők Japánba a szakmai színvonal fenntartása érdekében.

- A magyar szakmunkások és mérnökök elvándorlása mennyiben érezhető?

- Nem igazán, még a mérnökök esetében sem volt drámai hatása annak, hogy néhányan a kecskeméti Mercedes-gyárban vállaltak munkát - sőt, azóta többen vissza is jöttek hozzánk. Ők nem feltétlen az anyagiak mentek el és nem is az anyagiak miatt jöttek vissza. Beszéltem néhányukkal: nem egyszerű egy japán gyárban dolgozni, de a szívük visszahúzta őket. A győri Audival pedig van egy gentlemen's agreementünk, hogy egymástól nem hívunk mérnököket, de azt nem akadályozzuk, ha valaki váltani akar.

A külföldi elvándorlás negatív hatásait sem érezzük. Esztergomban az összes helyi probléma ellenére nagyon erős a lokálpatriotizmus, a mérnökgárdánk zöme esztergomi vagy a város környéki.

- Ha már a helyi problémákat említi: érintették az üzletmenetet az önkormányzat gondjai?

- Egyáltalán nem, de nyilván nem tesz jót, ha valakinek az esztergomi Suzuki kapcsán a város gondjai jutnak eszébe.