Szárnyal a közbeszerzéseken a halott zenész cége

Farkas Mihály holttestét tavaly tavasszal találták meg, de a közbeszerzéseket azóta is sorra nyerik egykori érdekeltségébe tartozó cégek. Idén már közel 1,5 milliárd forintnyi megbízást kaptak anélkül, hogy bárkivel versenyeztek volna.
Szabó Dániel, 2017. május 18. csütörtök, 17:53

Még 2015 novemberében tűnt el személyes tárgyait hátrahagyva Farkas Mihály Ambrus, akit barátai a sajtónak mind úgy jellemeztek, mint szerény körülmények között élő, anyagi gondokkal küszködő zenészt. Sokakat meglepett, hogy a cégbírósági dokumentumok szerint 2004 és 2016 májusa között ő volt a főrészvényese az RC Invest Vagyonkezelő Zrt-nek, melynek több leányvállalata is sikeresen futott az állami közbeszerzéseken, közvetve milliárdos árbevételű cégei voltak a férfinak.

Farkas holttestét nyár végén azonosították, feltehetően belefulladt a Dunába, de a körülmények azóta sem ismertek. Az RC-t viszont még májusban átírták a cégbíróságon az addigi ügyvezető, Fauszt Zoltán nevére, aki a hvg.hu akkori cikke szerint a tulajdonosa volt annak a lakásnak, ahol a néhai zenész lakott.

Az RC érdekeltségei közül kivált az SDA Informatika és az SDA DMS Zrt.-k szerepeltek jól az állami közbeszerzéseken. Több, nagy állami vállalatnál, önkormányzatnál és oktatási intézménynél végeztek rendszerfejlesztési feladatokat. Idén májusig az SDA Informatika mintegy 1,37 milliárd forintért fejlesztette a Neptun-rendszert, legutóbb a Soproni Egyetem 200 millió forintos fejlesztési és kiszolgálási pályázatán nyert - derül ki az Európai Unió közbeszerzési értesítőjéből amellett, hogy a megbízást pályázat nélküli eljárásban kapta meg a vállalkozás.

Az SDA ugyanis a jogtulajdonosa a felsőoktatásban használt digitális tanulmányi rendszernek, a Neptunnak, vagyis más nem nyúlhat annak forráskódjához. Gyakorlatilag az eljárásokban csak akkor lehetne kihívója, ha úgy döntenének, hogy egy másik szolgáltatást vásárolnának meg. Nem véletlen tehát, hogy a cég csak az idén majd' másfél milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a rendszer fejlesztésével kapcsolatosan.

A Budapesti Corvinus Egyetemen 464,7 millió, a Budapesti Műszaki Egyetemen 162,27 millió, a Pannon Egyetemen 174 millió, a Semmelweisz Egyetemen 135 millió, a Pető András Főiskolán pedig 298,8 millió forintért láthatják el a rendszerhez kapcsolt szolgáltatásokat. Utóbbi kivételével, mindegyiket uniós forrásból.

Az Átlátszó korábbi összesítése szerint a cég beszállítója volt többek közt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, valamint a Volánbusznak is. De szerződésben állt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézményével, az Educatio Kft-vel is.

Az SDA DMS sem áll rosszabbul a rendereken: tavaly nettó 1,021 milliárd forintért szerződtek elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) fővárosi és megyei kormányhivatalokban történő kiterjesztésére és szakrendszeri illesztések megvalósítására. Idén eddig két közbeszerzést nyertek, a fejér megyei és a fővárosi kormányhivatalnál, mindkét esetben közel 25 millió forintért a Közbeszerzési Értesítő szerint, ezek esetében is - jogtulajdonlási okok miatt - egyedüli indulóként.

A jogok már egyszer sokba kerültek az államnak
Még a 2000-es évek elején, még az első Orbán-kormány alatt nyerte meg a Welt 2000 kft. az állami pályázatkezelő rendszer (EMIR) fejlesztési jogát és a forráskód tulajdonjogát. Így a cég egyedüli indulóként vett részt a közbeszerzéseken. Éveken keresztül 1 milliárd forint körüli árbevétellel működött - összesítette három éve a 444.
A Welt 2000-re és a program jogaira többször is vételi ajánlatot tett már a Bajnai- és a második Orbán-kormány is, de ezeket Komáromy András, a cég alapítója és az EMIR jogbirtokosa mindig elutasította. Egészen 2014-ig, amikor nem ismert összegért eladta az államnak a céget. Majd egy nappal a szerződéskötés után váratlanul meghalt.
A vállalkozás ügye idén áprilisban kapott újra nyilvánosságot, miután az informatikai rendszerére kapott 18 milliárd forint visszafizetését helyezheti kilátásba az EU egy bizottsági levél szerint. Ugyanis később már úgy szerződtek állami hivatalok a céggel, hogy a feladat ellátására más is alkalmas lehetett volna, mégis verseny nélküli tárgyalásos eljáráson futottak be a tenderen.

HOZZÁSZÓLÁSOK