Százmilliárdos hiteltartozás nyomja a Demján-cégek vállát

A magyar állam nettó 4,8 milliárd forintért vásárolta meg az új, állami konferenciaközpont helyszínének kiszemelt telket a TriGranittól. A telek korábban nem volt tehermentes, mint ahogy más, Demján Sándorhoz köthető cégek ingatlanain is van még jelentős, több mint száz milliárd forint értékű jelzálog bejegyezve a beruházásokat finanszírozó bankoknak (többek közt az MKB, OTP és Unicredit). A hiteleket zömmel euróban vették fel.
Napi.hu, 2015. március 2. hétfő, 07:08

Nagy a csend az állam új, 4-5 ezer fő befogadóképességű konferenciaközpontjának építése körül. A kormány 2013 novemberében hozott határozatot a beruházás előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről és a szükséges források biztosításáról. Azóta, tavaly februárban az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megvásárolta a kongresszusi központnak kiszemelt, Rákóczi híd melletti Millenniumi Városközpontban még szabad telket a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségében lévő TriGránit Expo Vagyonkezelő Kft.-től nettó 4,776 milliárd forintért. (A cég jelenleg két másik társaság beolvadásával TriGranit Fejlesztési Kft. néven működik.) - Ezt a telket a tíz másik expótelekkel együtt 2000-ben vásárolta meg a TriGranit 2,4 milliárd forintért az államot képviselő Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságtól - erről bővebben lent olvashat. - A már szinte teljesen beépített negyedben az állam a K&H Bank Zrt. székháza utáni, a Művészetek Palotája mellett eddig parkolóként is üzemelő, 12 706 négyzetméteres telket vette meg (IX. kerület, Lechner Ödön fasor 12.)

A földhivatali adatok szerint a magyar állam 2014. március 6. óta újra tulajdonosa a teleknek, amely addig nem volt tehermentes. A TriGránit-cég ingatlanvásárlások finanszírozására az MKB Bank Zrt-től vett fel hitelt, a telken a pénzintézetnek keretbiztosítéki jelzálogjoga volt bejegyezve 2008. júniusa óta 7,3 millió, valamint 2,2 millió euró mindenkori forint értékének megfelelő összeg és járulékai erejéig. A cégnek 2013 végén, a beszámolója szerint az MKB felé még fennálló hiteltartozása 4,97 millió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) volt - derül ki a Céginfo.hu adataiból.

A tervek szerint ezen a 12,7 ezer négyzetméteres telken építenék fel állami beruházásként a turisztikai szakma által már régóta hiányolt és kért konferenciaközpontot, amely állami tulajdonba is kerülne. A kormány 2013 november végi határozatában a nemzeti fejlesztési minisztert bízta meg - az MNV Zrt. útján, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos közreműködésével - a beruházás megvalósításával kapcsolatos részletes jogi és pénzügyi konstrukció kidolgozásával, amelynek biztosítania kell, hogy az építés állami beruházásként valósuljon meg, és az építmény állami tulajdonba kerüljön. A kormányhatározatban a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hívták fel arra, hogy - 2013. december 15-i határidővel - tegye meg a szükséges intézkedéseket a beruházás kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítása érdekében, hogy - amennyiben az lehetséges - az EU 2014-2020-as tervezési és programozási időszakára vonatkozó operatív programok keretében, uniós fejlesztési támogatásként rendelkezésre álljanak a beruházás megvalósításához szükséges egyéb pénzügyi források, valamint az engedélyezési eljárásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté lehessen tenni, azaz azokat egyszerűbb, gyorsabb eljárási rendben intézhessék.

Állami pénzből épül, de jöhet még uniós támogatás

A beruházás finanszírozásához azonban eddig nem sikerült uniós forrást szerezni, és kormánydöntés sem született a kiemeltté nyilvánításáról. A kongresszusi központ tervezőjének kiválasztására tavaly október végén jelent meg közbeszerzési kiírás, amelyből kiderül, hogy az MNV "a beruházást saját forrásból kívánja megvalósítani, de fenntartja annak a lehetőségét, hogy a projekt a későbbiekben EU-s forrásból kerül elszámolásra".

Ha az állam maga finanszírozza és építteti fel a konferencia-központot, és az állami tulajdonba kerül, akkor vélhetően az üzemeltetést bíznák magánpartnerre, amelynek bérleti, üzemeltetési díjat kellene fizetnie, illetve bizonyos állami és kiemelt vagy nagyszabású eseményekre át kellene engednie a létesítmény használatát az államnak.

A Napi.hu érdeklődött a Miniszterelnökségnél, illetve a kormánybiztosnál, valamint az MNV Zrt.-nél a beruházás előrehaladásáról, hisz a kormányhatározatban meghatározott feladatokat tekintve elmaradásban van a megvalósítás. Mindössze azt a tájékoztatást kaptuk, hogy csak a konferenciaközpont tervezői pályázata eredményes lezárását követően adnak részletes információt a sajtó számára, "tekintettel a nagy számú média megkeresésre".

Fotó: Google Streetview

Az MNV közbeszerzésén, amit a tervező kiválasztására írt ki, az ajánlattételi határidő 2014. december 12-én lejárt, a vagyonkezelő így vélhetően már több mint két hónapja próbálja kiválasztani a nyertest. A közbeszerzési felhívás szerint a nyertes feladata lesz a koncepcióterv, a tervezési előkészítő feladatok elvégzése, az engedélyezési terv, az építési kiviteli terv, a megvalósulási terv elkészítése, a tervezői műszaki vezetés - generáltervezési szinten, amely az épület megvalósításához szükséges összes építészeti, szakági és technológiai tervezési munkarészeket magában foglalja. A feladatok alapján a tervezés értéke több száz millió forint lehet.

A "magyar" építkezés 20-25 milliárdba kerülhet

A konferenciaközpont építési költsége több tíz milliárd forintra rúghat. Fürjes Balázs kormánybiztos tavaly februárban a Népszabadságnak azt mondta, hogy egy 2013-as KPMG-s megvalósíthatósági tanulmány 20-25 milliárd forintra becsülte a bekerülési költséget. A kormánybiztos az MTI-nek úgy fogalmazott: négy éven belül megépülhet Budapest új kongresszusi központja. A finanszírozással kapcsolatban úgy fogalmazott: hazai és uniós források is szóba jöhetnek. Fontosnak tartja azt is, hogy "a központot magyar tervező tervezze, és magyar cégek építsék, az magyar embereknek adjon munkát, magyar családok megélhetését segítse".

Fürjes szerint a cél, hogy Budapest a világon az első öt, Európában az első három legnépszerűbb konferencia-helyszín között legyen. Ehhez szükséges egy nagy befogadóképességű konferencia-központ is. Véleménye szerint a kongresszusi központ jó telítettséggel működő, nemzetgazdasági szinten nyereséges, 10 éven belül megtérülő beruházás lesz, amely az építkezés és a működés alatt is új munkahelyeket teremt. Többletbevételt hoz a budapesti vendéglátásban, turizmusban, a rendezvényszervezésben vagy az utazásszervezésben tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak is. Mindez pedig folyamatosan emelkedő adó- és járulékbevételt, illetve csökkenő kiadásokat hoz a költségvetésnek.

Hitel hitel hátán Demján ingatlanos cégeinél

A földhivatal adataiból nem csak az derül ki, hogy az állami konferenciaközpont számára megvett ferencvárosi Duna-parti telek volt korábban megterhelve, hanem több, szomszédos területen, illetve a tulajdonos cégek ingatlanain van bejegyezve bankoknak jelentős értékben jelzálog. Lapunk néhány, Demján Sándorhoz köthető ingatlanfejlesztés földhivatali adatait kereste ki.

Olcsó Duna-parti telkek
A Soroksári úti, Rákóczi híd és Boráros tér közötti úgynevezett expótelkeket 2000-ben vásárolta meg a TriGránit tulajdonában lévő Duna Sétány Kft. 2,385 milliárd forintért az állam képviseletében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól - a 12-ből 11 telket, a Rákóczi hídhoz közeli telek ugyanis a Mol Nyrt.-é volt, ott az olajipari cég korábban székházat akart építeni, de 2000 végén ezt is eladták Demjánéknak. (Akkori lapinformáció szerint az egyik, 9-es telek irányára 1999-ben, az ide tervezett Nemzeti Színház megvalósítására kiírt, ám eredménytelenül zárult befektetői pályázaton még 950 millió forint volt. Ehhez képest 2000-ben 11 telket vásárolhatott a TriGránit 2,3 milliárdért.) A Nemzeti Színház területe később állami tulajdonba került, ezen a TriGránit cégcsoporthoz tartozó Arcadom Zrt. építette fel 6,7 milliárd forintért (2002-es áron) a színházat. Az expótelkeken mintegy 500 millió dolláros (akkori árfolyamon 142 milliárd forint értékű) beruházást terveztek - derül ki a Magyar Narancs 2000-es cikkéből. A tervekben szállodák, irodaházak, luxuslakások és egy kulturális tömb megvalósítása mellett már egy kongresszusi központ is szerepelt.

A Millenniumi Városközpont TrigGranit kezében lévő részének jelenlegi értéke 40-50 millió euróra (12-15 milliárd forint) becsülhető - mondta lapunknak egy ingatlanpiaci szereplő. A felépített három irodaházra és egy még üres kis telekre - ide korábban szállodát terveztek - összesen 161 millió euró (49 milliárd forint) a becsült érték - ennek a negyede maradt a TriGranitnál a 2011 végi HEPP-tranzakció után (erről bővebben alább olvashat). Ez a vagyonbecslés nem számította be a városközpont többi ingatlana, a lakóépületek, a TriGranit-cég által ppp-ben épített és üzemeltetett Művészetek Palotája, az állami Nemzeti Színház, és a közelmúltban elkelt két telek, a kongresszusi központnak és a luxuskórháznak kiszemelt területek értékét.

A TriGranit Fejlesztési Zrt. 2011. decemberében jelentette be, hogy eladta mintegy 45 milliárd forintért a Heitman European Property Partners IV (HEPP IV) amerikai befektetői csoportnak a Millennium Tower I., II., III., valamint a H irodaépület 74 százalékát; a fennmaradó rész a TriGranit tulajdonában maradt, és továbbra is üzemelteti a létesítményeket. A földhivatal adataiból kitűnik, hogy az irodaház-fejlesztéseket finanszírozó bankoknak változó nagyságban, de a mai napig jelzálogjoguk van bejegyezve a telkeken.

A Lechner Ödön fasor 6. szám alatti Millennium Tower I. irodaház telkének tulajdonosa a Duna Irodaház Ingatlanfejlesztő Kft. (ez közvetve 74 százalékban HEPP IV Luxembourg JV Sarl, illetve 26 százalékban TriGranit-tulajdon), a területen az MKB Banknak van jelzálog bejegyezve 35 millió euró (10,7 milliárd forint) tőke és járulékai erejéig.

A Lechner Ödön fasor 7. szám alatti Millennium Tower II. irodaház és telkének tulajdonosa a Duna Termál Hotel Kft. (a fentiekhez hasonlóan ez a cég is HEPP IV és TriGranit-érdekeltség), a területen jelenleg az MKB Banknak és az OTP Banknak van egyetemleges zálogjoga 29,2 millió euró (8,9 milliárd forint) és járulékai erejéig. Emellett az OTP-nek keretbiztosítéki jelzálogjoga van 580 ezer euróig (177 millió forint).

Demjánhoz köthető cégekre bejegyzett jelzálog
IngatlanTulajdonosJelzálog
(milliárd Ft)
Millennium Tower I.Duna Irodaház Ingatlanfejlesztő Kft.*10,7
Millennium Tower II.Duna Termál Hotel Kft.*9,077
Millennium Tower III.Duna Business Hotel Kft.*9,785
H irodaházMillennium Irodaház Kft.*6,9
MüpaNemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft.48,8
West EndWest End Magyarország Zrt.106,0**
Pólus PontPólus Irodaház Kft.0,715
Összesen191,977
Forrás: Napi.hu-gyűjtés, földhivatal;
*26 százalék TriGranit, 74 százalék HEPP-tulajdon
**2013 végén fennálló hiteltartozás összege

A Lechner Ödön fasor 8. szám alatti Millennium Tower III. irodaház és telkének tulajdonosa a Duna Business Hotel Kft. (tulajdonos: HEPP IV és TriGranit), ezen is az MKB Banknak és az OTP Banknak van közös jelzálogjoga 31,4 millió euró (9,6 milliárd forint) és járulékai erejéig. Továbbá az OTP-nek van még 604 ezer eurós (185 millió forint) keretbiztosítéki jelzálogjoga a telken.

A Lechner Ödön fasor 10. szám alatti telek és irodaház (H épület, ennek egy részét a K&H Bank bérli, a szomszédos 9-es számú épület a bank saját tulajdonú székháza) tulajdonosa a Millennium Irodaház Kft. (ez is HEPP IV - TriGranit-cég), a területen az OTP Banknak van keretbiztosítéki jelzálogjoga bejegyezve 22,5 millió euró erejéig (6,9 milliárd forint).

Elkelt a betontorzó is
Tavaly augusztus végén jegyezte be a földhivatal a DMC International Kft.-t a Lechner Ödön fasor 4-5. szám alatti telek és az azon torzóban maradt - 2007 óta üresen álló - irodaház-fejlesztés (Millennium Gate) tulajdonosának. A cég itt Duna Medical Center néven magánkórházat létesít 40 millió euróból. (A beruházó Joseph Priel, az Euromedic-csoport alapítója és Igor Jankovszkij ukrán származású üzletember. )

A 4318 négyzetméteres telket és a szerkezetkész épületet információink szerint 11 millió euróért (3,4 milliárd forintért) vásárolták meg. A földhivatali adatok szerint a telek korábbi tulajdonosa a TriGranit-csoporthoz tartozó Duna Haller Iroda Kft. és a Contrabium Építő Kft. volt (az utóbbi vállalkozás tulajdonosa egy ciprusi cég, a Radelior Finance Ltd., az ügyvezetője Kézdy György, Demján Sándor munkatársa.) A telek 2013 januárja óta tehermentes volt. Új hitel tavaly augusztus végén, a tulajdonosváltáskor került a telekre, a földhivatali adatok szerint az OTP Banknak van rajta zálogjoga 1,008 milliárd forint és járulékai erejéig.
MTI

Csaknem 50 milliárdos hitel a Művészetek Palotáján

A köz- és a magánszféra együttműködésében (ppp-konstrukció) épült és üzemeltetett Művészetek Palotáján is jelentős a teher, a földhivatali adatok szerint a TriGranit-tulajdon Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft. ingatlanán a finanszírozó banki konzorciumnak (MKB-OTP-Unicredit) jelentős nagyságú, 159,5 millió euró (48,8 milliárd forint) és járulékai erejéig van zálogjog bejegyezve. A fennmaradó hitel nagysága 2013 végén 131,9 millió euró volt.

A TriGranit-csoporthoz tartozó Nemzeti Filharmónia Kft.-vel az állam 2005-ben 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződést kötött. A tulajdonos-üzemeltető cégnek fizetett rendelkezésre állási díj (RÁD) fedezi az építés, a karbantartás és az üzemeltetés díjait - az állam 2014-ben 10,5 milliárd forint RÁD-ot fizetett ki, a közüzemi díjakra pedig 470 millió forintot - tudtuk meg közérdekű adatigénylés keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Az előzetesen kalkulált összeg 2015-ben összesen 11,576 milliárd forint, ebből a RÁD-ra 10,88 milliárd, közüzemi díjakra 690 millió forintot fizethet majd a cégnek az állam.

A Művészetek Palotája ppp-s beruházását kétszer is vizsgálta az Állami Számvevőszék, 2012 júliusában kiadott jelentése szerint a létesítmény RÁD és közmű költsége 2005 és 2010 között 40,4 milliárd forint kiadással járt. Ezen felül a 2035-ig tartó futamidő alatt - 250 forint/euró árfolyamon számolva - a RÁD további 177,5 milliárd forint, 2011. évi átlagárfolyamon 198,2 milliárd forint költségvetési kiadással jár. Tavaly először fizetett osztalékot a Művészetek Palotáját fejlesztő-üzemeltető cég tulajdonosainak, több mint 3 milliárd forintot. Ez a pénz Demján Sándor ciprusi cégéhez folyt be, a 0,15 százalékos tulajdonos magyar állam 5 millió forinthoz jutott hozzá.

Százmilliárdos hitel a Westendnél

Jelentős hitelállomány terheli a West End Magyarország Zrt.-t, 2013-as beszámoló melléklete szerint az év végén fennálló hitel összege (egy banki konzorciummal szemben) 357 millió euró, azaz 106 milliárd forintnyi volt. Az egymilliárdos alaptőkéjű társaság adja bérbe a Westend bevásárlóközpont üzleteit és irodáit.

Az adósságait örökölte a cég, hisz az 2013. május 31-én négy társaság összeolvadásával jött létre: a West End Beruházó és Kereskedelmi Zrt., a West End Szálloda Ingatlanhasznosító Zrt., a ciprusi Dipol Holdings Ltd. és a Dipol Holdings II Ltd. átalakulásával. Jelenleg a szintén ciprusi bejegyzésű Limedale Ventures Ltd. tulajdonában áll. Alapításától, 2013 júniusától december végéig nettó 8,1 milliárdos forgalmat bonyolított, az évet 1,9 milliárdos veszteséggel zárta.

A West End Zrt. hitelállománya 2013 végén

Forrás: E-beszámoló

A Demján Sándorhoz köthető Gránit-Pólus Zrt. fejlesztésében megvalósult XV. kerületi Pólus Pont Irodaház (a Pólus Center mellett) telkén is van még teher: az OTP Banknak 2,01 millió euró (615 millió forint) és járulékai erejéig, valamint 100 millió forint és járulékai erejéig van jelzáloga. A terület tulajdonosa a Pólus Irodaház Kft.

HOZZÁSZÓLÁSOK