A bíróságon az Aegon Magyarország Hitel Zrt. jogi képviselője - a korábban megkezdett devizaperek felpereseihez hasonlóan - kérte az eljárás felfüggesztését, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), mivel el kell végezni az eljárás alkotmánybírósági kontrollját.

Az alperes magyar állam jogi képviselője kifejtette: nem tekinthetők tisztességesnek és így érvényesnek az Aegon Magyarország Hitel Zrt. deviza-hitelszerződései, ugyanis a devizahiteles törvényben rögzített elvek nem teljesültek maradéktalanul a szerződésekben.

A pénzügyi vállalkozás jogi képviselője arról is szólt, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért is kérték a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. A bíróság a tárgyaláson tételesen igyekezett megvizsgálni, hogy a devizahiteles törvény alapján a Aegon Magyarország Hitel Zrt. devizakölcsönökről szóló szerződései mennyire felelnek meg a Kúria által is rögzített 7 elvnek, azaz az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elvének.

A felperes ügyvédje hosszasan bizonygatta, hogy a pénzügyi vállalkozás üzleti szabályzata ugyan nem minden tekintetben tartalmazta az egyes elveket, annak azonban eleget tettek a vállalkozás egyedi, az ügyfelekkel kötött devizahitel-szerződései. A szerződések eleget tettek például az egyértelmű megfogalmazás és átláthatóság elvének, 2009 augusztus elsejétől a szerződések rögzítették a felmondás lehetőségét is.

Az állam jogi képviselője ezzel szemben úgy érvelt, hogy nemcsak az egyedi megállapodásoknak, de az általános szerződési feltételeknek, és az üzletszabályzatnak is meg kellett volna felelniük a törvényben rögzített elveknek.