A béralkuk során eddig nem megszokott kikötést tett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: a MÁV-nak és a szakszervezeteknek a hivatal számára egy minden adatot tartalmazó jegyzőkönyvet kell készítenie a tárgyalásokról - amelyet később a kormány felé továbbítanak majd. A végső döntés így a kabinet kezében lesz - ismertette a Napi.hu-val Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.

A lépésnek azért van jelentősége, mert - ahogy azt a Magyar Idők nemrég megszellőztette - a kormány a nagy állami vállalatok bértámogatására készül. Ennek keretében, várhatóan hároméves távlatban 21-22 milliárd forintot adnak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére, a további bérrendezésre pedig akár 60 milliárd forintos keret is rendelkezésre állhat.

Pénteken, elsőként a MÁV három évre szóló, összesen 30 százalékos bérfejlesztési csomaggal állt elő: a felosztás szerint 2017-ben 12 százalékos, 2018-ban 10 százalékos, 2019-ben pedig 8 százalékos emelést hajtanának végre.

Az idei bérfejlesztésnél a tervezett 12 százalékból mintegy 8 százaléknyi rész alanyi jogon járna az összes vasúti dolgozónak (kivéve a premizált munkaköröket), a minimálbér és a garantált bérminimum növeléséből eredő bérfeszültségek megoldására pedig egy csaknem 4 százalékot kitevő bértömeget különítenének el - az érintett dolgozók fix összegű fizetésemelésben részesülnének. Azt ugyanakkor nem részletezték, hogy ez forintosítva mekkora pluszterhet jelenthet majd a MÁV-nak.

Meleg János szerint nézeteltérés csak abban van, hogy a szakszervezetek legalább két számjegyű alanyi jogú fizetésemelést tartanának szükségesnek.

A tárgyalások jövő hét kedden folytatódnak.