A Tesco megjelenik az online piacon - a cafeteria segíti a netes kereskedelmet

Bár a teljes magyar kereskedelem 2,4 százaléka már a világhálón zajlik, a netes vásárlások még mindig gyerekcipőben járnak hazánkban. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakmabeliek felemás évről beszélnek, van, akin az új cafeteria-elemek megjelenése is segített. Hamarosan azonban a Tesco is megjelenik az online piacon, ami jelentős mértékben fellendítheti a netes kereskedelmet.
Dzindzisz Sztefan, 2012. május 23. szerda, 14:52

Az internetet a világhálón barangolók jelentős része (csaknem 80 százalék) használja már vásárlás előtti tájékozódásra, és évről-évre nő a tranzakciót elektronikus úton elindítók száma is - derül ki a GKIeNET - T-Mobile: "Jelentés az internetgazdaságról" elnevezésű friss kutatásából. Eszerint a tavaly 155 milliárd forint értékben 1,4 millióan vásároltak online az országban, ami a 14 év feletti internetezők megközelítőleg 35 százaléka. (Ez az arány régiós összevetésben alacsonyabb a cseh értéknél, de magasabb a Romániában regisztráltnál.)

A kereskedők várakozásai szerint ez a szám tovább nőhet, így akár már idén elérheti a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,9-3 százalékát, ami 175-180 milliárd forintos online forgalmat jelentene. (Ez az adatsor nem tartalmazza az interneten értékesített szolgáltatásokat csak a termékeket).

Hasonló adatokat mért a WebShop-Experst Kft és az árukereső.hu Kft közös felmérése, mely szerint a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (B2C) tavaly 155-160 milliárd forint volt, szemben a 2010. évi 133 milliárd forinttal. A kutatás szerint a növekedés 50 százalékát a piacra újonnan belépő e-kereskedők adták, de ugyancsak érdekes statisztikai adat, miszerint bár a magyar piacon több mint 3 ezer webáruház van, a forgalom 90 százalékát mégis mindössze az e-boltok 10 százaléka generálja. Zajdó Csaba, a WebShop-Experst Kft. ügyvezetője az adatokat kommentálva elmondta, hogy az idén a forgalom a becslések szerint 175 milliárd forint lesz, de a szakértők általában "alálőnek" a piacnak.

Jön a Tesco
Magyarországon egy éven belül tervezzük elindítani az online élelmiszeráruházunkat, két éven belül pedig az iparcikkek kereskedelmét kívánjuk bevezetni ebben a régióban - nyilatkozta lapunk megkeresésére Szabó Anita, a Tesco-Global Áruházak Zrt. külső kommunikációs szakértője. A cég piacra lépése a Napi Gazdaság korábbi számításai szerint szinte azonnal 20-30 százalékos forgalomnövekedést jelentene a magyar online kiskereskedelmi forgalomban, mivel a Tesco platformja olyanokat is a piacra csábítana, akik eddig soha nem rendeltek árut interneten.

A kutatás mérte az úgynevezett konverziós rátát is, ami azt mutatja, hogy 100 látogatóból hányan vásárolnak. Ezt az indexet az is befolyásolja, hogy mennyi ideje működik az áruház: az egy évnél fiatalabb áruházak esetében a ráta 1,06 és 1,21 százalék között mozog, míg az 5 événél régebbiek esetében 1,57 és 1,94 százalék között.

Mit vásárlunk?

A legnagyobb értékben változatlanul élelmiszer és élelmiszer jellegű termékeket értékesítettek interneten - áll a GKIeNET és T-Mobile felmérésében. A képzeletbeli dobogó második helyén a számítástechnikai eszközök, a harmadikon pedig a szórakoztató elektronika és műszaki cikkek szerepelnek. A könyv, újság, magazin kategória csak a negyedik helyen szerepel, míg rendkívül gyors növekedést mutatva a ruházati termékek állnak az ötödik helyen. Ez utóbbi termékcsoport esetében az elmúlt két évben jelentős forgalomnövekedés tapasztaltak a felmérés készítő, ami egyrészt új üzleti modellek megjelenésének (pl. zárt vásárlói klubok) köszönhető, másrészt a női vásárlók egyre erőteljesebb jelenlétének.

A webáruházakban a legtöbben könyvet, élelmiszert, kozmetikai terméket, háztartási árut keresnek, de felkerült a listára a bútor is - közölte saját adatait Zajdó Csaba, aki hozzátette, hogy legkevésbé az órát, ékszert, erotikus eszközöket és az alkoholos italokat vásárolnak az internetes boltokban.

Mennyiért és hogyan vásárolunk?
Eltérő adatokat mért a két kutatás azzal kapcsolatban, hogy mennyit költünk egy átlag vásárlás során. A GKIeNET és T-Mobile felmérése szerint ez 7 ezer forint volt tavaly, ezzel szemben a WebShop-Experst Kft és az árukereső.hu Kft 28500 forintot mért. A fizetés módja lassan alakul át, hiszen bár az internetes bankkártyás fizetés aránya évről-évre növekszik, de még mindig csak 5 százalékát teszi ki az összes fizetési módból. A legnépszerűbb fizetési mód az online kiskereskedelemben változatlanul az utánvét, ami a magyar vásárlók bizalmatlanságát is mutatja.

Az év második fele hozhat erősödést

A várakozásainkhoz képest kicsit gyengébb a 2012-es teljesítmény, még úgy is, hogy eleve nem vártuk, hogy kiemelkedő év lesz idei - közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére Starcz Ákos, a Shopline.hu NyRt. vezérigazgatója. Mint mondta, a valós teljesítmény - tavalyhoz képest - pár százalékponttal csökkent, ám reményének adott hangot, hogy egy erősebb ősszel - ahogy az elmúlt években is - behozhatják a lemaradást. Starcz az eredményeiket elemezve kiemelte, hogy a gazdasági környezet romlása - akárcsak az összes többi szektorét - az ő eredményeiket is sújtotta, hiszen a "könyvvásárlók döntő többsége inkább a szerényebb jövedelmű, értelmiségi csoportból került ki".

Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Csontos Zoltán, a Netpincér ügyvezető igazgatója. A magas áfa, az élelmiszerek árainak növekedése és ezzel párhuzamosan a fogyasztás visszaesése miatt ők is az előző éveknél kisebb bővülést vártak az idei évtől. "Az év eleje azonban jól sikerült számunkra, mivel a SZÉP-kártya bevezetése jelentős forgalombővüléssel járt" - mondta a vezető, majd hozzátette, hogy az év végi időszak mindig erősebbnek mutatkozik a közvetített forgalomban, erre számítanak az idén is.

Ki lehet gazdálkodni az adókat

"A kereskedelmi adó bevezetése volt az utóbbi időben az egyetlen olyan jogszabály, amely közvetlenül érintett minket, ám ennek mértéke nem volt nagy, ki lehetett gazdálkodni" - közölte kérdésünkre Starcz Ákos, aki elmondta azt is, hogy a tranzakciós adó bevezetésétől sem vár visszaesést. Csontos Zoltán a jogszabályi környezetet firtató kérdésünkre elmondta, hogy bár náluk az ügyfél a futárnak - készpénzzel - közvetlenül az "ajtóban" fizet, azonban ha a tranzakciós adó a bankkártyás fizetésekre is vonatkozni fog, akkor az nem fogja elősegíteni az elektronikus fizetések ezen formájának elterjedését, növekedését. Éppen ezért mi azt javasoljuk, hogy a bankkártyás fizetésekre ne vonatkozzon a tranzakciós adó és sokat segíthetne a szektor helyzetén, ha az éttermi szolgáltatásokra alacsonyabb adókulcsot állapítanának meg - magyarázta a szakember. Egyetértett vele Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnöke, aki szerint az lenne az ideális a szektor számára, ha valaki bankkártyával fizetne, akkor az ne jelentsen plusz költséget se neki, se a kártyaelfogadónak. "Összességében minden új adó rontja az ország és így az e-kereskedelem versenyképességét, ám a tranzakciós adó mértéke olyan kicsi, hogy az minden valószínűség szerint nem fog megjelenni az árakban" - mondta Kis Ervin Egon.

Uniós pénzzel is segítenének
Az e-kereskedelem fejlesztésére a vállalatok 2007 óta pályázhatnak uniós forrásokra, a jelenlegi időszakban (2011-13) összesen 10,8 milliárd forintnyi pályázat érhető el - közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A tender során minimum egy, maximum tízmillió forintra lehet pályázni (amennyiben marad pénz) az év végéig.

Az eddigi pályázatok sikerességét mutatja az NFÜ szerint, hogy Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében több, mint háromezer projekt kapott 17 milliárd forintnyi támogatást, míg a Közép-magyarországi Operatív Program estében közel 900 projekt, 4,5 milliárd forintot meghaladó támogatási összegben részesült május közepéig. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az összegeket nem kizárólag az e-kereskedelemre költötték, hiszen a pályázatok során a teljes informatikai fejlesztésre lehetett pénz nyerni.

Az NFÜ kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a következő programozási időszakban (2014-2020) az e-kereskedelemre elérhető források nagyságáról még nincsenek információik.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

nostradamus, 2012.05.23 15:37

Miért jó az hogy egy olyan cég aki raklapszámra hordja ki a pénzt az országból, még interneten keresztül is lehúzza a népet? A kis cégeket kellene támogatni. Idáig a hipermarketek rengeteg kisboltot tettek tönkre. most jöhetnek a kisebb webshopok is. Gratulálok! Igaz tesco-s majonézt meg tejet még egyik webshopban sem láttam :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html