Tiltakozik az innovációs szakma

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) és az innovációban kiemelten érintett szakmai szövetségek tiltakoznak az ellen, hogy a kormány a 2010. évi költségvetési tervezetben nem irányzott elő állami befizetést az innovációs alapba.
NAPI, 2009. augusztus 28. péntek, 15:14

A szakmai szövetségek - a Magyar Innovációs Szövetség, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Biotechnológiai Szövetség, a Magyar Gépjárműipari Szövetség, a Menedzserek Országos Szövetsége és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyaránt úgy véli, ha az állam nem fizet be az innovációs alapba, ez veszélyezteti a magyar innováció, a kutatás-fejlesztés jövőjét - mondta Szabó Gábor, a MISZ elnöke pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón.

Szabó Gábor emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi jogszabály alapján az innovációs alapba a vállalatok fizetnek be, amelyhez a kormány az előző két év vállalati befizetésének átlagával hozzájárul, ez az összeg 2010-ben 25 milliárd forint lenne.

Az innovációs szövetség elnöke úgy vélekedett, hogy 2010-ben a vállalati befizetések is csökkenni fognak, mert az innovációs járulékfizetés alapjául szolgáló vállalati korrigált árbevételnél is mérséklődés várható. Véleménye szerint ezekkel a folyamatokkal veszélybe kerülhet a már futó kutatás-fejlesztési pályázatok finanszírozása is.

Utalt arra, hogy az innovációs alapforrásaiból már korábban is 25 százalékot elvontak, amikor 2008-ban 55 milliárd forintot zároltak a korábbi befizetésekből. Egy megállapodás alapján ezt az összeget három évre elosztva lehetett volna felhasználni, egyszer 10 milliárd forintot már realizáltak, a többiről egyelőre nincs szó.

A MISZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az innováció, kutatás-fejlesztés egy folyamat. Rámutatott: az innovációra költés befektetés a jövőbe, és ezt veszélyezteti a kormány azzal, hogy nem fizet be az innovációs alapba.

Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy a biotechnológia, gyógyszeripar stratégiai ágazat, amelyben a kutatás-fejlesztés elengedhetetlen.

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia vezetője utalt arra, hogy 19 regionális egyetemi tudásközpont is érintett az innovációban, kutatás-fejlesztésben, és egyre nehezebb a kutatások finanszírozása.

Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke arról szólt, hogy az innovációnak, kutatás-fejlesztésnek jelentős szerepe van a gazdaság stabilizálásában, korábban a GDP-növekedéshez a fejlett országokban 70 százalékban, Magyarországon 45 százalékban járult hozzá.

Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnöke elfogadhatatlannak tartotta, hogy az állam a válságos időkben nem akar befizetni az innovációs alapba, hiszen - szerinte - a válságból kivezető út az innováció.

Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető titkára szerint a gépipar számára alapvető, hogy az innovációs források megmaradjanak.

Dénes Gábor, a Menedzserek Országos Szövetsége főtitkára durva és elfogadhatatlan lépésnek nevezte, hogy a kormány lépését. Szerinte attól lehet tartani, hogy az állam a vállalati befizetéseket is "lenyeli".

Koós Attila, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, a szövetségen belül működő nagyvállalatokat tömörítő klub tagja rámutatott: a kormány most egy korábbi szóbeli megállapodást mondott fel. Az innovációs alapba való befizetést ugyanis a vállalatok úgy fogadták el, hogy a cégek járulékához az állami is hozzájárul, és az így létrejövő alap csak kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítható. Szerinte a kormányzati lépés következménye az lehet, hogy a multik meggondolják, itthagyják-e kutató-fejlesztő bázisukat.

HOZZÁSZÓLÁSOK