A kormány még 2013 májusában tette közzé a "Kis- és középvállalkozások 2014-2020 közötti időszakra készített stratégiája" elnevezésű dokumentumát társadalmi egyeztetésre. Az NGM által jegyzett 85 oldalas anyagra mindössze két és fél hétig lehetett észrevételeket tenni, illetve küldeni, majd idén januárban a kormány jóváhagyta az anyagot.

Azonban azt, hogy jelenleg mit is tartalmaz a kkv-kra írt hétéves stratégia, nem tudni, mivel bár többször is érdeklődtünk az NGM-nél, mindössze azt a választ kaptuk, hogy a kormány elfogadta az anyagot, de még zajlanak az utólagos egyeztetések. Márpedig ameddig ezek nem zárulnak le, addig a szaktárca nem adja ki az anyagot.

A stratégia fontosságát vitatni nem lehet, hiszen - mint az a KSH egy hete kiadott "A kis- és középvállalkozások jellemzői" elnevezésű anyagából kiderül - a Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kkv-k csoportjába tartozik, náluk dolgozik a vállalkozási szektorban alkalmazottak 73 százaléka, azaz összesen közel 2 millió munkavállaló. Fontos kiemelni azt is, hogy 2012-ben a kkv-k összesen közel 45 ezer milliárd forint árbevételt értek el, a teljes vállalkozási szektor teljesítményének 58 százalékát.

Az NGM szerint még zajlanak az utólagos egyeztetések, válaszukban azonban azt is írták, hogy a stratégia helyzetelemzése és a kijelölt fejlesztési célok már megjelentek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásáról szóló Partnerségi megállapodásban is - ezt a dokumentumot José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 11-én írta alá. Az NGM-től megtudtuk azt is, hogy az operatív programok, különösen Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kkv-fejlesztési prioritása kifejezetten épít a kkv stratégiában foglaltakra. Ennek megfelelően a GINOP kkv-fejlesztési prioritása a kkv stratégia megvalósításának egyik fő eszközeként is szolgál, illetve ebből lehet majd további információkat megtudni arról, hogy a kkv-fejlesztés pontosan mely területeit támogatja, illetve a megjelölt célokra mekkora forrásokat biztosít a kormány a 2014-20-as időszakban az uniós forrásokból - tudatta a szaktárca.

A tíz operatív program közül nyolcat - a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) benyújtása az uniós jogszabályok késői elfogadása, és az azt követő egyeztetések miatt később várható a Miniszterelnökség szerin - november 17-én nyújtottuk be az EU-nak. Érdekesség, hogy ezen programok társadalmi egyeztetése november 24-ig tart. A Miniszterelnökség szerint ez nem okoz gondot, mivel a benyújtandó dokumentumokat az Európai Bizottság egyelőre még csak az igazgatóságok közötti párbeszédre bocsátja, ez még egy formális tárgyalási szakasz, így a később beérkező észrevételeket is be tudják majd emelni a tervezetbe.

Hitelombudsman és internetes adás-vétel

A korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag számos érdekességet tartalmaz (ezekről bővebben ide kattintva olvashat), így például felvetődik egy internetes platform létrehozásának szükségessége, ahol a kkv-k adásvétele "biztonságosan" zajlana. A kkv stratégia szerint fontos lehetne a támogató vállalati környezet létrehozása, amely részben tanácsadói tevékenység által, részben pedig a vállalkozásokra nehezedő adó-, járulék- és adminisztrációs terhek csökkentésén és a kkv intézményi koordinációjának egységesítésén keresztül valósulhat meg. A magyar vállalkozások adóterhelése nemzetközi szinten is kimagasló - ismeri el az anyag, amely szerint éppen ezért csökkentenék(!), ám mint írják, csak amennyire a költségvetés engedi.

A tervezet szól többek közt arról is, hogy bevezetnének egy, a vállalkozói hitelekkel kapcsolatos mediátori intézményt, egyfajta hitelombudsmant. Az elképzelés szerint az intézményhez azok a kkv-k fordulhatnának, akiknek a hitelkérelmét egy bank teljesen vagy részletesen elutasította. Ezután a szervezet banki kockázatkezelési tapasztalattal rendelkező szakértői megvizsgálnák a hitelkérelmet, és amennyiben azt támogatásra alkalmasnak találják - esetlegesen szükséges kiegészítések után - a vállalkozás és a mediációs szakértő együtt viszi vissza a hitelkérelmet a bankhoz. Ennek elfogadása ezután sem lenne kötelező, ha visszautasítanák a kérelmet, akkor azt írásban kellene megindokolnia a pénzintézetnek.