A magyar kormány újabb nagyberuházások finanszírozására kér pénzt az Európai Bizottságtól (EB): a Magyar Közlönyben napokban megjelent kormányhatározatok szerint 22 fejlesztéshez közel nettó 300 milliárd forintos támogatást igényel hazánk. A projektek megvalósításának összköltsége meghaladja a bruttó 430 milliárd forintot.

A határozatokban a kormány felhatalmazza a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a projektjavaslatok benyújtásáról az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pályázati kiírására. A CEF egy új uniós alap, amelynek célja a transzeurópai közlekedési, energiaügyi és digitális hálózatok fejlesztése.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) februári bejelentése szerint összesen 26 közlekedésfejlesztési beruházással pályázik Magyarország a CEF forrásaira. Ezek megvalósításának összes elszámolható költsége hozzávetőleg 450 milliárd forint lehet. Az EB 2016 nyarán dönt a projekttervek támogatásáról. Az alapból Magyarországnak 1,08 milliárd euró, azaz 337 milliárd forint támogatás juthat.

A kabinet felkészül arra a lehetőségre is, ha az EB csökkentett műszaki tartalommal, illetve csökkentett támogatási összeggel járul hozzá a beruházásokhoz, erre az esetre a fejlesztési miniszternek előterjesztést kell készítenie a kormány számára a szükséges feladatokról és a projektek teljes körű megvalósításához szükséges források biztosításáról.

Százmilliárdok vasúti korszerűsítésre

A projektek között van a régóta tervezett "gyorsvasút" megépítése a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérhez. A Budapest és Monor közötti vonalon két megelőző vágányt alakítanak ki, hogy megbízhatóan elérhető legyen a reptér. A projekt bruttó költségét 142 milliárd forintra (nettó 115 milliárdra) tervezik, amihez nettó 96 milliárdos uniós támogatást igénylünk. A projekt előkészítéséhez, tervezéséhez az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programból (IKOP) még 1,7 milliárdos uniós támogatást is felhasználnak, amit kiegészít 459 millió forint hazai költségvetésből finanszírozott áfaköltség.

A ferihegyi vasút építésének megvalósíthatósági tanulmánya és engedélyes tervei a Világgazdaság korábbi információi szerint 2017-re készülhetnek el, és 2018-ban indulna a beruházás, ami 2020-ra fejeződne be.

A Budapest és Hatvan közti vasút korszerűsítésének becsült értéke bruttó 156 milliárd forint (nettó 123 milliárd), ehhez közel 103 milliárd forintnyi uniós támogatásra pályázik hazánk. A projekt keretében a Keleti pályaudvar és Kőbánya-felső állomás közti szakaszon egy harmadik vágányt építenek ki. Emellett a Rákos és Hatvan között korszerűsítik a pályát és a biztosítóberendezéseket, valamint az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) második szintjének megfelelő vonatbefolyásoló rendszert építenek ki az EU-s és hazai előírásoknak megfelelően. A vasúti korszerűsítés előkészítésére, tervezésre, engedélyeztetésre és területszerzésre még négymilliárd forint hazai költségvetési támogatást költenének.

A MÁV-Start Zrt. egy nettó ötmilliárdos projekt keretében 35 mozdonyát szerelheti fel ETCS berendezésekkel, ennek finanszírozásához 3,4 milliárdos EU-támogatásra pályáznak.

Tervezett nagyprojektek (millió forint)
Projekt (Végrehajtó/ Kedvezményezett
Nettó költségBruttó költségCEF-es forrás (nettó)Költségvetési támogatás/ Önerő
M15 autóút, M1 autópálya-Rajka országhatár közötti szakasz kapacitásbővítése (NIF)2026325587172248363
M70 autóút, Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2×2 sávra bővítése (NIF)1547919619126446976
Főterv kidolgozása a dunai áruszállítás erősítésére, különös tekintettel a komáromi kikötőre (Mahart)328416279138
Dunai, LNG-töltőállomás megvalósítása hajóknak Csepel Szabadkikötőnél, és egy úszó ellátó-hajó kiépítése (Mahart)3167402226921330
NKH hajózási Információs rendszer átdolgozása (NKH, RSOE*)406515345170
Integrált kikötői információs rendszer megvalósítása (RSOE)310394263130
Folyami infó szolgáltatások által támogatott korridormenedzsment (RSOE)253321215106
Budapest-Hatvan vasúti szakasz korszerűsítése (NIF)12339415624610280353443
Mozdonyok felszerelése ETCS-berendezésekkel, azok engedélyeztetése (MÁV-Start)4950-33851564
Forgalomirányító központok kialakítása (országos, a központi és az észak-dunántúli régiókban, Magyar Közút)775984656325
Nagyvárosi elkerülő szakaszok menedzsmentje (webkamera, tábla, jelzőlámpa stb. beszerzése Bp., Tatab., Nyíregyh., Debr., Szfvár, Magyar Közút)2480314921081041
Kooperatív kísérleti rendszerek működésének összehangolása a szomszédos országokban üzemelő berendezésekkel (Magyar Közút)54694623
Terepi adatgyűjtő és tájékoztatási infrastruktúra bővítése a TEN-T hálózati elemeken (Magyar Közút)186023621581781
39 Clean Fuel Box (CNG töltőállomás) létesítése, tesztüzeme (MGKKE)3990506833921676
Hegyeshalom-Rajka vasútszakasz korszerűsítésének előkészítése (GYSEV)700700595105
Győr-Sopron vasútvonal fejlesztésére kiviteli tervek készítése (GYSEV)260026002210390
Zalaszentiván állomás szűk keresztmetszet felszámolása, új villamosított pálya építésének előkészítése (GYSEV)30030025545
Futópálya túlfutást megelőző rendszer beszerzése, telepítése a cég Airbus A320 gépein (Wizz Air)2289-1946343
Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás (vasúti) kapcsolatának kialakítása (NIF)1150001424189601646401
Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése (NIF)35800454283043014998
Gubacsi vasúti híd átépítésének előkészítése (NIF)310394263130
GSM-R rendszer kiépítésének 2. üteme a hazai TEN-T vasúti törzshálózaton (NIF)1824622955155097446
Összesen352954433547294857145924
*Rádiós Segélyhívó és Infokomm. Orsz.Egyesület.Forrás: Magyar Közlöny

A 2024-es budapesti olimpiára is tervezett infrastrukturális beruházások között felbukkant a déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése, és egy harmadik hídszerkezet megépítése. A projekt bekerült a CEF-pályázaton támogatást igénylő magyar nagyberuházások közé. A megvalósítás költségét bruttó 45 milliárdra becslik, ehhez uniós támogatást nettó 30 milliárdot kérünk. A korszerűsítés előkészítésére még 1,5 milliárd forintot szánnak, amiből egymilliárd lenne az IKOP-finanszírozás.

Megújul a Csepelt Soroksárral összekötő Gubacsi vasúti híd is, ennek egyelőre az előkészítésére kér hazánk uniós segítséget.

CNG-töltőállomások épülnek

Az állam több tízmilliárdos támogatást igényel az M15-ös autóút, M1 autópálya és Rajka országhatár közötti szakasz kapacitásbővítésére és az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2×2 sávos bővítésére, ezen projekteket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. hajtja végre.

Sikeres pályázat esetén ötmilliárdos beruházásba kezdhet a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE). A CNG Clean Fuel Box Projekt keretében keretében sűrített földgáz (CNG) önkiszolgáló töltőállomásokat létesítenek a magyarországi TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) közúti folyosók mentén, harminckilencet, s elindítanák a magyar fejlesztés tesztüzemét. A projekt célja a nemzetközi értékesítésre szolgáló kapacitás kialakítása. Ehhez nettó 3,4 milliárd forintnyi támogatást igényelnek. A kormányhatározathoz csatolt melléklet szerint a Clean Fuel Box a hagyományos kompresszorállomásokkal szemben, zajmentes üzemmel és "térbútor" kialakítással illeszkedik a városi környezetbe.

A Wizz Air is örülhet

A Wizz Air Hungary Kft.-nek is juthat CEF-támogatás, a nettó 2,3 milliárd forint értékben tervezett "futópálya túlfutás megelőző rendszer" beszerzéséhez 1,9 milliárdot. A fapados légitársaság az Airbus A320-as típusú repülőgépeit szereli fel a repülésbiztonsági eszközökkel.

A Mahart Magyar Hajózási Zrt. a kedvezményezettje két projektnek, az egyik keretében nettó 3,2 milliárd forintért dunai, cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőállomást létesíthet hajók számára Csepel Szabadkikötőnél, valamint egy úszó ellátó-hajót. A másik projekt egy főterv kidolgozása lesz a dunai áruszállítás erősítésére a hazai TEN-T kikötők fejlesztésére, különös tekintettek a komáromi kikötőre, nettó 328 millió forintért.