A mintegy 160 hazai wellness-szállóban évente 3,5 millió vendégéjszakát tölt 1,4 millió, többségében belföldi turista. A jelek szerint ugyanakkor az eredetileg az egészségtudatosságot, a testedzéssel együtt járó aktív pihenést és a helyes táplálkozást középpontba helyező szemlélet csak kismértékben honosodott meg.

A wellness-szállókban igénybe vett egészségmegőrző célú kezelések, szolgáltatások hatását ugyanis jelentősen ellensúlyozhatja az a tény, hogy a vendégek a pihenés alatt korántsem az egészséges táplálkozás irányelveit tartják szem előtt.

A belföldi látogatók elsősorban a jóízű ételeket és a bőséges étkezést tartják fő szempontnak a wellness-szállodák esetében (4,69 pont az 1-től 5-ig tartó skálán), és hasonló mértékben fontos számukra, hogy a szálloda csendes, pihenésre alkalmas legyen (4,60). Kevésbé számít ugyanakkor, hogy milyen egyéb (masszázs, sport, medence, szépészeti) szolgáltatásokat kínál (4,48), hogy mennyire tiszta, rendezett a személyzet megjelenése (4,46), vagy, hogy mennyire esztétikus az épület (4,29) - derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának a wellness-szállodák vendégelégedettségét vizsgáló kutatásából.

A kifejezetten a vendéglátás minőségjellemzőit vizsgáló felmérésből kiderül, hogy a vendégek a hagyományos, magyaros ízeket kedvelik (85/404 említés), fontosnak tartják a bőséges adagokat (70/404), vagy, hogy büféasztalos kínálás mellett maguk dönthessenek arról, miből és mennyit fogyasztanak (61/404). Az egészséges, könnyű (wellness) étkezésre irányuló igény csupán kismértékben (21/404) jelenik meg az elvárások között, zömében a fiatal hölgyvendégek körében.

A wellness-szállodai főétkezések jellemzően büférendszerben zajlanak. Ezt a hazai vendégek el is várják, a széles és szinte korlátlan kínálatot kihasználva pedig a megszokottnál jóval több ételt fogyasztanak.

A nemzetközi turisztikai kutatások szerint az egzotikus nyaralóhelyeken bevezetett all inclusive ellátás elindulását követően mintegy 5-8 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az új piacokról érkező turisták természetesként kezeljék a korlátlan fogyasztási lehetőséget, és ne próbálják egészségüket veszélyeztető mértékben "leenni-leinni" az út árát- állapította meg Karakasné Morvay Klára, a BGE docense, a kutatás vezetője.