Az Európai Bíróság 2014. február 5-én hirdet ítéletet a Hervis Sport‑ és Divatkereskedelmi Kft. által a Magyarország - formálisan a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Közép‑dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága - ellen a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó miatt indított ügyben. A cég szerint ugyanis ez a különadó a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások hátrányos megkülönböztetésével jár.

Az ügyben 2013. szeptember 5-én született meg a főtanácsnoki indítvány. Juliane Kokott főtanácsnok úgy találta, hogy a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadónál nem áll fenn a külföldi vállalkozások hátrányos megkülönböztetése és az nem áll ellentétben az uniós jogi alapjogokkal, azonban sértheti az EU hozzáadottérték‑adóra vonatkozó szabályozását. Fontos hozzátenni azonban, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot.

A pert a Hervis indította Székesfehérváron, mondván: az adó hátrányos megkülönböztetést jelent számára, ugyanis a sportszeráruház-lánc egy cégcsoportba tartozik egy élelmiszer kiskereskedelmi lánccal, így magasabb adókulcs sújtja, mintha kizárólag a saját árbevétele alapján számítanák az adót. A cég szerint ez a gyakorlat azért diszkriminatív, mert ez az üzleti modell a külföldi tulajdonú vállalatokra jellemző Magyarországon, a hazai kiskereskedelmi láncok többnyire franchise rendszerben működnek; különálló cégek, külön irányítás alatt, de egységes arculattal és termékkínálattal. A Székesfehérvári Törvényszék azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó összhangban van-e az uniós joggal.

Kokott a rendelkezésére álló adatok alapján úgy vélte: nem lehet olyan megállapításra jutni, hogy a nagy árbevételű cégek külföldiek, míg a kis árbevételűek hazaiak, ahogyan a franchise-rendszerű vagy a csoportban folytatott üzleti tevékenység esetében sem releváns az, hogy külföldi vagy belföldi a tulajdonos.

A főtanácsnok ugyanakkor olyan szempontból is vizsgálta a kiskereskedelmi különadót, amely eredetileg nem szerepelt az bírósághoz utalt kérdésben. Itt pedig úgy találta, hogy a különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvet, amely alapján a tagállamok nem vethetnek ki más forgalmi jellegű adót az általános forgalmi adón kívül. Ez a lépés annyiban különleges volt, hogy a főtanácsnokokra nem jellemző, hogy egy szigorúan a feltett kérdéshez nem kapcsolódó kérdéskört vizsgálnak. Egyes vélemények szerint ez azzal járhat, hogy a bíróság a februári ítéletben felmenti Magyarországot, azonban lehetséges, hogy egy újabb előzetes döntéshozatali eljárás keretében az újfajta kérdést is az Európai Bíróság elé kerül.