Az akciósorozat keretében mintegy 800 cégnél jártak a hatóság emberei, akik összesen több mint 5000 embert foglalkoztattak. Az eredmény sajnos lesújtó: a munkáltatók 75 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot, ami a dolgozók 62 százalékát érintette.

Mindezek következtében mintegy 40 munkaügyi bírságot szabhat ki a hatóság a közeljövőben (az összeg mértéke egyelőre nem ismert), míg több száz vállalkozásnak kell a jövőben megszüntetnie a különböző szabálytalanságokat. Ide kapcsolódik, hogy 80 cég csak figyelmeztetést kapott, mondván a kkv-törvény szerint mivel először követtek el szabálytalanságot, ezért így helyettesítik a bírságot.

Érdekesség, hogy az ellenőrzéseket - a kormányhivatalok beszámolói szerint - "a munkáltatók és munkavállalók nagy része megértéssel fogadta, az ellenőrzések alkalmával semmilyen atrocitásra nem került sor, illetve nem nehezítették semmilyen formában a munkaügyi vizsgálatok lefolytatását".

Így próbálnak csalni

Mivel a hatóság az ellenőrzések során nemcsak a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok betartását ellenőrizte, hanem az általános munkajogi szabályoknak való megfelelést is, így a jogsértéssel érintett munkavállalók mindössze 11 százaléka bukott meg munkaerő-kölcsönzés miatt A többi jellemzően feketefoglalkoztatás, de sok esetben a munka- és a pihenőidővel kapcsolatos szabályok megsértése miatt léptek fel az ellenőrök.

Forrás: NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Kép: Kattintson a nagyobb méretért!

Általánosságként a hatóság megállapította, hogy azok a cégek, amelyek már évek óta foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt, betartják a jogszabályokat (a kölcsönzött dolgozók foglalkoztatása részükre költségelőnnyel jár a tipikusan alacsonyabb bérszínvonal és költségráfordítás, nem utolsó sorban pedig a munkajogi védettség alacsonyabb szintje, ezáltal nagyobb rugalmassága miatt), de a vizsgálatokból kiderült az is, hogy továbbra is inkább a kisebb cégek próbálkoznak különböző trükkökkel, a nagyvállalat betartják a szabályokat.

A hatósági összefoglaló szerint a személy- és vagyonvédelmi vállalkozások gyakran próbálják megkerülni a jogszabályokat, például színlelt megbízási, vállalakozási szerződéssel. Előfordult olyan eset is, amikor a felek munkaerő-kölcsönzési szerződést kötnek, azonban a kölcsönbeadóként szereplő céget munkaerő-kölcsönzőként nem vették nyilvántartásba, vagy a nyilvántartásból időközben törölték.

Forrás: NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Kép: Kattintson a nagyobb méretért

Az egyik leggyakoribb jogsértés az volt, hogy a kölcsönbe adó munkáltatók jelentős része csak a munkaszerződések megkötésének és a bejelentések megtételének idejére veteti magát nyilvántartásba, majd a kihelyezést követően törlik ezt. Tipikusnak nevezhető az is, hogy maga a dolgozó sem tudja, hogy őt munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják. Ugyanakkor a leggyakoribb munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabálytalanság a felek között létrejött megállapodásra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások megszegése - vonta le a következtetést a hatóság.