BUX
40131

Újabb milliárdok mennek Paksra titokban

A kormány még januárban átutalta a Paks2-építés előkészítéshez szükséges 14 milliárd forintot. Eközben a parlamentben kiderült, hogy az építkezésekkel kapcsolatos jogviták kikerülnek a magyar bíróságok ellenőrzése alól, ugyanis magyar-orosz paktum választott bíróságot kötött ki a jogvitákra annak ellenére, hogy ez ellentétes a vagyontörvénnyel.

Papp Zsolt, 2015. február 25. szerda, 07:11

Sérti a hatályos magyar jogszabályokat a Paks2 megvalósítására kötött három magyar-orosz megállapodás, ugyanis a paktumok a jogviták eldöntésére "jó nevű harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróságot" jelöli meg. A gond ezzel csak annyit, hogy az állami vagyonról szóló törvény kimondja, hogy nemzeti vagyonnal kapcsolatban csakis a magyar jog, a magyar nyelv és a magyar bíróságok jöhetnek számításba - hívja fel a figyelmet a Paks2-törvény parlamenti  vitája kapcsán két szocialista képviselő.

A hatályos vagyontörvény egyenesen leszögezi, hogy "a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki." Tóth Bertalan és Heringes Anita szerint ebből következően nem is lehetett volna aláírni a megvalósítási részmegállapodásokat - vagyis azok akár érvénytelenek is lehetnek, de legalábbis a választott bíróságokra vonatkozó rész az.

A magyar kormány most nem a megállapodást akarja joghoz igazítani, hanem a bevált formulát alkalmazza, inkább a jogot alakítja a megállapodáshoz. A parlament előtt fekszik a Paks2-beruházással kapcsolatos salátatörvény-csomag, amely többek között 15 évre titkosítaná a két új atomerőművi blokk építésével kapcsolatos valamennyi adatot illetve szerződést.

Az első 14 milliárd elindult Paksra
A kormány tervei szerint a meglévő 2030 után leálló 4 darab 500 megawatt teljesítményű atomerőművi blokk kiváltásra két 1200 megawattos orosz blokk épülhetne. A projekt teljes költségét 12 milliárd euróra becslik mintegy 3600-3700 milliárd forintra becslik a mai árakon - nem beszélve a menet közben felmerülő pluszkiadásokat. A 2015-ös költségvetés a "Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeelmésére" 28,1 milliárd forintot különített el. Ennek felét -14 milliárd forintot - az állami cég már meg is kapta a Miniszterelnökségtől - ez derül ki a nemzetgazdasági tárca januári költségvetési jelentésből.

A Seszták Miklós fejlesztési miniszter által jegyzett harminc oldalas paksi salátatörvény egyik paragrafusa módosítaná a nemzeti vagyontörvényt; e szakasz kimondaná, hogy a nemzeti vagyont érintő kérdésekben továbbra is a magyar nyelv, a magyar jog lenne irányadó, jogvita esetén pedig kizárólag a magyar bíróságok dönthetnek a kérdésben, kivéve ha azt nemzetközi szerződést másként nem szabályozza.

A beruházás jogi alapja a magyar-orosz kormányközi szerződés szerződés - vagyis innentől már szabad út nyílna a választott bírósági jogvita számára. (Paks2-nél a kormánynak már egyszer jól jött a nemzetközi szerződés megléte, erre hivatkozva ugyanis az atomerőműről elvileg népszavazást sem lehetne kiírni.)

A jogalkotók a visszamenőleges jogalkotásra is gondoltak, így azt a kormányzati javaslat kimondja, hogy "hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is" alkalmazni kell az új szabályt.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítást ezért a két szocialista képviselő kivenné a salátatörvényből - erre viszont kicsi az esély. A gazdasági bizottság hétfőn már tárgyalt a javaslatokról és azok közül egyet sem támogatott a kormánytöbbség. Így a jelen állás szerint átírhatják a nemzeti vagyonról szóló törvényt is, illetve bennmaradna a törvényben a titkosítási klauzula is.

A vagyontörvény egyes részei sarkalatos törvények, vagyis kétharmados többséggel módosíthatóak csak, a választott bíróságokra vonatkozó paragrafus viszont sima feles törvény, így nem kétséges, hogy a kormánypártok elfogadják a kormányjavaslatot - így legalizálva a törvénysértő megállapodásokat.