BUX
39554

Újabb pénzintézet vesztett

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletében elutasította a Heta Asset Resolution Magyarország Zrt. magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a pénzintézet a tényleges deviza-alapú kölcsön- és hitelszerződései tisztességességét kívánta bizonyítani.

MTI-Eco, 2015. március 4. szerda, 11:49

Ítéletében a bíróság egyben 190 ezer forint plusz áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a felperest.

Az ügyben a második eljárás volt az idén: a tavaly ősszel született elsőfokú elutasító ítélet ellen akkor a felperes pénzintézet fellebbezett, a másodfokon eljáró ítélőtábla pedig érdemi vizsgálat nélkül hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. A bíróság akkor megállapította, hogy a felperes ténylegesen devizában törlesztett kölcsönöket nyújtott, így általános szerződési feltételei nem minősültek az első devizahiteles törvény hatálya alá tartozónak.

A Fővárosi Ítélőtábla szerdai elutasító határozatával egyben helyben hagyta a február 5-én hozott újabb elsőfokú ítéletet. Az indoklásban a bíró kifejtette: a deviza-deviza típusú szerződések esetében január 5-e és 12-e között kellett a keresetlevelet benyújtani. Elmondta: azért helyezték hatályon kívül az elsőfokú döntést tavaly másodfokon, mert a pénzintézet tényleges deviza kölcsöneinek és lízingszerződéseinek általános szerződési feltételei (ászf) nem tartoztak a devizahiteles törvény hatálya alá, így nem lehetett elbírálni a keresetet, de elutasítani sem. Hozzátette: a törvény szerint úgy kell tekinteni a keresetlevelet, mint amit január 5-én adtak be.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében azt vizsgálta, hogy megfeleltek-e az ászf-ek az egyértelmű és érthető megfogalmazás valamint az átláthatóság elvének a pénzintézet kölcsön- és lízingszerződéseiben. Az ítélőtábla megállapította: egyik ászf sem felel meg ennek a két elvnek, emiatt további vizsgálatot nem tart szükségesnek, mivel ha egyetlen elvnek nem felel meg a kereset, akkor azt el kell utasítani.

A bíró a rövid szóbeli indoklás során kiemelte: a fogyasztónak előre fel kell tudni mérnie, hogy a különböző okok, illetve oklista elemek milyen mértékben vezethetnek a kamat, díj és költség emelkedéséhez.

A hitelintézetek - a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében - január 5-12. között indíthattak pert, hogy bizonyítsák a forintalapú és a ténylegesen devizában törlesztett fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításainak tisztességességét.

A törvény szerint a forintalapú és a ténylegesen devizában törlesztett kölcsönszerződések esetében a pénzintézeteknek augusztus 1. és szeptember 30. között, vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük az elszámolást ügyfeleiknek.

Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli a törvény értelmében. A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26-a után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző 5 éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés a 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.