Újabb sikeres magyar márka szűnik meg

Átalakulóban van a világ divatipara, már a fast fashion uralja a piacot. Miközben olyan kihívásokkal kell szembenézni, mint a klímaváltozás vagy a terrorizmus miatt megváltozott vásárlási szokások. Magyarországon gyártatni és eladni is egyre nehezebb - a Napi.hu utánajárt, miért fejezi be a sikeres magyar márka, a USE Unused.
Szabó Dániel, 2017. június 27. kedd, 07:04

A Vogue internetes oldalára eleve kevés magyar divatmárka kerül fel, az viszont szinte példa nélküli, hogy közülük egy is szerepeljen a tervezők listájában. A USE Unused talán az egyetlen kivétel. A jól ismert, sikeres cég június elején mégsem egy új kollekciót vagy más szakmai sikert jelentett be, hanem a június 30-i befejezést. Az alapítók, Godena-Juhász Attila és Tóth András még a 13 éve elindított jól ismert brandet sem viszi tovább, teljesen más modellben akarnak dolgozni. Együtt maradnak, azt azonban egyelőre titkolják, mivel jelentkeznek legközelebb.

A USE neve annyira jól csengett 2013-ban is, hogy a Venturio 2013 kockázati tőkealap a sajtóhírek szerint 1,5 millió dollárt (mintegy 300 millió forintot) fektetett a márkába az egyik Jeremie-alapból. A mérlegadatok szerint a cég forgalma folyamatosan nőtt: 2013-ban még csak 8,7 millió forint volt, de a következő évben 62,7 millió, tavalyelőtt 98,97 millió, 2016-ban pedig már 229,7 millió forint. Két éve 150 millió forintos veszteséggel zártak, de tavaly ez kevesebb mint felére, 68,3 millió forintra csökkent.

Viszont aki azt hiszi, hogy ez a sikertelenséget mutatja, nem ismeri a divat sajátságos szerkezetét. Ezek nem kumulált veszteségek, valójában abból adódnak, hogy a tervezők mindig egy évvel előre terveznek, illetve gyártanak. A pénzük pedig akár egy évig is "benne áll" a kollekcióban, ezt kell görgetni maguk előtt. A növekedés és a várakozás felemészti a tőkét. De az idei beszámolójában a USE International Zrt.-ben először látszódik majd profit. Épp ebből a rendszerből lett elegük az alapítóknak.

Kifordul a sarkaiból a divatipar

Már novemberben gondolkodtunk azon, hogy abbahagyjuk. Nem láttuk azt, hogy contemporary fashion márkaként van értelme folytatni - mondta el a Napi.hu-nak Tóth András, a márka alapítója. A besorolásukra valódi magyar kifejezés nincs, leginkább csak úgy lehet körülírni, hogy a fast fashion márkák (mint például a Zara) és az Alexander Wang között pozicionálhatók.

Tóth szerint ugyanis az egész divatipar kezd egy fenntarthatatlan pályára állni. Csalóka ha valaki abból indul ki, hogy a világ divatipara az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb forgalmat ért el: a Fashion United 2016-os becslése alapján a világ GDP-jének 2 százalékát, mintegy 3000 milliárd dollárt (825 ezer milliárd forintot) tett ki. Abban már látszik a változás, hogy korábban a Louis Vuittoné volt a legnagyobb piaci kapitalizáció, de három-négy éve már az Inditexé (amelyhez többek közt a Zara, a Pull & Bear vagy a Bershka tartozik) mintegy 102,65 milliárd dollárral.

Azonnal gyártani az azonnal fogyasztóknak

Fontos jelzés ez, ugyanis a nagy divatházak megmaradtak a szezonális rendszerben, vagyis egy évvel korábban mutatják be a tavasz-nyári vagy őszi-téli kollekcióikat, minthogy azok boltba kerülnek. Ezzel szemben a fast fashion márkák már néhány héttel azután, hogy a kifutón láthatók voltak a jövő évi darabok, a boltban kínálják őket - mesélte a USE alapítója. Sok neves márka - mint a Burberry - emiatt állt át egy új rendszerre: see-now-buy-now, vagyis nézd meg most, vedd meg most módon árusítanak. A bemutatott termékekre felveszik a rendeléseket és azonnal gyártani, árusítani kezdik őket.

A szakember úgy látja, a piac fast fashion felé való elmozdulása eredményezte azt is, hogy a minőségtől a mennyiség irányába fordultak a trendek. Ez nem csak az utcai ruhamárkáknál érezhető, hanem a gomba módra elszaporodott kis márkáknál is. Új jelenség, hogy az Egyesült Államokban már kétszer-háromszor vesznek fel egy contemporary vagy high fashion darabot. (Ez a változás őrli fel az amerikai GAP márkát is, amely sorra zárja be üzleteit, mivel nem tud versenyezni az olcsó fast fashion márkákkal.)

Forró telek, esős nyarak, vérzivataros idők

Eközben Nyugat-Európában érezhető az is, hogy a terrortámadások miatt egyre többen költenek inkább élményekre a minőségi ruhák helyett. A világon pedig az is nehezíti a divatcégek helyzetét, hogy a klímaváltozás miatt nehéz eladható kollekciót tervezni. A magyar márka például két éve, amikor az átlagosnál jóval melegebb tél volt, alig tudott kabátokat eladni.

De a USE Unused márka befejezésének ez csak az egyik indoka volt: nagyobb probléma az, hogy a hazai körülmények kevéssé kedveznek egy sikeres divatvállalkozásnak. "Nehéz jó salesest találni, kevés a modellező. Ugyanazok az emberek keringenek a nagyobb hazai márkáknál" - mondta Tóth András.

A gyártási körülmények is hátráltatják a cégeket. Például a dél-európai országokból (Olasz-, Spanyol- vagy Görögországból) szerezték be az anyagokat. De többször is tízmilliós nagyságrendű károkat okoztak az anyagbeszállítók, mivel vagy a négyhetesre vállalt gyártási időt hosszabbították meg 10-12 hétre, vagy silány minőségű terméket adtak el nekik. A kártalanítást viszont lehetetlen elérni. "Mivel nem 30-40 ezer méter anyagot vásárolunk, a mi rendelésünket hátrasorolják" - magyarázta meg.

Máskor az a probléma, hogy a gyárak valójában a Távol-Keletről importálják az anyagokat, azokat árusítják a sajátjukként. Példaként lapunknak elmesélte, hogy egy párizsi expón egyetlen olyan üzlet volt, amely jelezte, hogy melyek a saját és a viszonteladott termékei.

A USE esetében megtörtént, hogy már a gyártás után, egy kínai boltjukban derült ki, hogy az olaszként eladott anyag valójában Kínában készült: az egyik helyi divattermező boltjában ugyanaz az anyag bukkant fel. Így kevésbé csábító egy ruha.

Külföldre érdemes gyártani

Márpedig Kína fontos volt a magyar márkának: forgalmuk nagyjából felét az ottani eladások tették ki. A távol-keleti piac azzal együtt is megérte, hogy az eltérő ázsiai méretezés miatt külön kellett modellezni a ruhákat. Műhelytitokként Tóth András azt is elárulta, hogy a tervezéskor le kellett mondaniuk a sárgáról és annak árnyalatairól, mert a helyiek körében az nem népszerű.

Sikeresen volt jelen a USE a Közel-Keleten és az Egyesült Államokban is. Kuvaitban például a kivitt ruhák 95 százalékát adták el a partnereik 100 százalékos árréssel, vagyis leárazás nélkül. Az USA-ban pedig Texasban tudtak jól értékesíteni.

A magyar divatcég a hazai piaccal kevéssé számolt, hiányzik a fizetőképes kereslet. A Budapest belvárosi showroomjukban is leginkább a turistákra lehetett számítani. Jól mutatja ezt a KSH 2016-os háztartási fogyasztási indexe is: magyaroknál átlagosan havi 2 572 forint jut ruhára vagy cipőre.

A márkáról
A USE Unused 13 éve alapította Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila és Tóth András. A tervezők tehetségét többször díjazták, mindjárt a diplomamunkájukkal is, amellyel megnyerték az év fiatal tervezői és az év divattervezői díjakat. Azóta több elismerést begyűjtöttek (még egyszer voltak az év tervezői Magyarországon és 2010-ben az Erste Contact Awardson elnyerték a legjobb külföldi tervezőknek járó díjat). Tavaly megnyerték a magyar olimpiai csapat formaruhákra kiírt tervpályázatát is, mely nemzetközi siker volt. Célcsoportjuk korábban a 25-30 éves kor feletti, önálló keresettel rendelkező kozmopolita nőtípus volt. Olyanok, akik a szakmájukban sikeresek voltak, és vagy valamilyen kreatív területen dolgoznak, vagy nagyon szeretik a kreativitáshoz köthető hobbikat.

A címlapképen Tóth András, a Use Unused divatcég tervezője bemutatja az olimpiai csapat formaruha tervezésére kiírt pályázat győztes pályamunkájának darabjait. Forrás: MTI Fotó / Kovács Tamás

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

makkmarci, 2017.06.28 10:33

@Winter:
Ha elolvastad volna a cikked te agyhalott láttad volna, hogy senki nem ül semmit.
A lóvé elúszott és ennyi.
Orbanisztán így működik
Ezernyi példa van csak most éppen nem a gazdád lőrinckéje vitte a lóvét.
Oszt jónapot!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2017.06.28 09:05

Itt a lényeg a cikkből, amiért egyre lejjebb kerülünk, és ami jellemzi qrva országunk működését:
"Magyarországon gyártatni és eladni is egyre nehezebb"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Winter, 2017.06.28 06:06

@makkmarci: jaja, börtön jár, de nem a támogatónak, hanem a "sikeres" magyar márka kedvezményezett tulajdonosainak.

Mellélőttél, trollocska.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

makkmarci, 2017.06.28 04:05

Venturio 2013 kockázati tőkealap
Az Új Széchenyi Terv Kockázati Tőke Programok Közös Növekedési Alap Alprogram (külön-külön 3 Mrd Ft összegű uniós forrást nyert el):
http://insiderblog.hu/blogzine/2012/10/29/kik-allnak-a-jeremie-ii-nyertesek-mogott-gyorselemzes/

Beletolnak egy "sikeres magyar" cégbe 300 millió forintot.
Pénz elúszik.
Természetesen a pénz nem az adófizetőktől van ugye elvtársak????
Hanem a saját pénzüket kockáztatták a befektetők.

Ilyenért normális országban minimum börtön...
Éljen a párt!
Éljen a kedves vezető és a bandája!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html