A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése érdekében szigorította a banki likviditási mutatókra vonatkozó rendeletet. Eszerint a bankok devizafinanszírozás megfelelési mutatójának (DMM) -
a devizaeszközök fedezetéül szolgáló devizaforrások és a hosszú lejáratú devizaeszközök hányadosa - minimális szintje a jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-jével 75 százalékra, majd félévente 5 százalékpontonként 100 százalékra nő 2017. január 1-jéig. Így javul a bankok devizaeszközei és devizaforrásai lejárata közötti összhang.

Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója az MNB keddi tájékoztatóján elmondta: a cél a likviditási kockázatok mérséklése, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelése. Az intézkedés a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése mellett csökkenti a jegybank devizatartalék tartási kötelezettségeit, és így az ebből fakadó költségeit is - tette hozzá Nagy Márton.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MNB kedden bejelentett intézkedéseiről tömören megjegyezte: "jobb későn, mint soha". Kiemelte: ha mintegy tíz évvel ezelőtt léptettek volna életbe egy ilyen szabályozást, akkor nem következik be a devizahitelek felfutása, elkerülhető lett volna annak káros hatása - fűzte hozzá. Mivel ez egy MNB-rendelet, a bankoknak mindenképpen végre kell hajtaniuk, mégpedig határidőre, ennek pozitív következményeként az MNB devizatartaléka valóban csökkenhet - mutatott rá.

Török Zoltán kiemelte: ezzel párhuzamosan a hazai kereskedelmi bankoknak jelentős költségekkel jár majd a rövid lejáratú devizabetétek hosszú futamidejűekre átváltása. A külföldi tulajdonú magyarországi leánybankok ebből rosszul jönnek ki, ez rontja majd az eredményességüket, ami gyengíteni fogja a most is igen szerény hitelezési hajlandóságukat, tehát jelentősek lesznek a kedvezőtlen hatások is - elemezte a Raiffeisen vezető elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a bankoknak rövid távon kevés tennivalót jelent most a rendelkezéseknek való megfelelés, mert a többség már eleget tesz a jelenlegi követelményeknek. A hosszabb futamidőre szóló devizaforrások iránti jelentősebb igény 2016-ban jelentkezik majd tömegesen, kérdés persze, hogy addig a devizahitelek állományának lecserélődése milyen ütemben megy végbe, mennyi lesz a tőke-, illetve mennyi a kamattörlesztés.
Németh Dávid kiemelte: a hazai bankok számára kiadásokkal járhat a rövid lejáratú források lecserélése, mivel most ezek kamata legalább 150 bázisponttal alacsonyabb, mint a hosszabb futamidejűeké.

A K&H vezető elemzője szerint ez csökkenti majd a hazai bankok jövedelmezőségét, bár hozzátette, nem gondolja, hogy a rövid betéteket például 10 éves futamidejű devizaforrásokra váltanák át, úgy vélte, a 2-3-5 éves forrásokat keresik majd a bankok.