Újragondolná a hitelkártyát a magyar bank - nagy változás jöhet

Nem akarunk részt venni az éles piaci kamatversenyben, mivel fenn akarjuk tartani magas jövedelmezőségünket - mondta Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank új elnök-vezérigazgatója a Napi.hu-nak. A banknál a személyi kölcsönök átlagértéke már meghaladta a 1,5 millió forintot, míg az átlagos áruhitel 130 ezer forint felett jár. Még három év és eljön a tube experience ideje.
Domokos László, 2017. november 30. csütörtök, 07:08

- Milyen mandátummal vette át a Magyar Cetelem Bank vezetését augusztusban elődjétől, Vincent Ollivier-től?

- Minden a folytonosság jegyében történt, hiszen a banknál hároméves ciklusokban gondolkodunk. Az előző időszak most járt le, a 2020-ig tartó stratégia kidolgozásában pedig vezérigazgató-helyettesként vettem részt. Ennek egyik kulcseleme az úgynevezett tube experience. A cél a bankolás valódi élménnyé tétele, ennek alapja pedig egy minden platformról elérhető banki alkalmazás: segítségével a hiteligény benyújtásától csupán húsz perc, azaz egy metróutazásnyi idő kell ahhoz, hogy az igényelt összeg meg is jelenjen az ügyfél számláján. A megvalósítást a banki belső fejlesztések mellett az uniós és hazai jogszabályváltozások (pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló EU-irányelv, illetőleg internetes számlanyitás, azonnali fizetés) egyaránt segítik.

A mandátumom ezen kívül a digitális versenyelőnyünk megőrzésére szól: 2006-ban Magyarországon elsőként álltunk elő az online személyikölcsön-igényléssel, 2010-ben az online áruhitel úttörői lettünk, 2014-ben pedig nekünk volt elsőként reszponzív netbankunk. Mindez a Cetelem nagyfokú rugalmasságának köszönhető, amelynek titka a rövid, gyors átfutású átalakításokban rejlik. Úgy vélem, hogy a bankoknak el kell felejteniük az évekig tartó és sokba kerülő gigaprojekteket, mert ma ennél jóval gyorsabban változik a piac és az ügyféligény. Ezt a fajta rugalmasságot tartom az egyik fő előnyünknek a nagybankokkal szemben.

- Mennyire érzik meg a nagybankok versenyét a magyarországi piacon?

- Amikor elindult 1997-ben a magyar Cetelem, az első hitelkérelem egy klasszikus áruvásárlási kölcsönre érkezett. Ezt a terméket mindig is belépőnek tekintettük a különböző piacokra. A következő lépés a személyi kölcsön volt, majd erre épült a hitelkártya. Fokozatosan jutottunk el a személyi kölcsönök piacán a 10 százalékos részesedés fölé 2008-ra, majd a válság sok mindent megváltoztatott, gyorsan megfeleződött a piaci súlyunk. 2014-ben - sok nagybankot megelőzve - újra elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy invesztáljunk a személyi kölcsönökbe. Időközben valóban nagy lett a verseny, amit jól mutat, mennyi személyikölcsön-reklám fut csak a tévében.

Mára arra jutottunk, hogy nem akarunk részt venni ebben az éles kamatversenyben. Egyrészt fenn akarjuk tartani magas jövedelmezőségünket (a bank 2016-ban 103,2 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett 10,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el - a szerk.). Másrészt belátható időn belül minden bizonnyal megváltozik a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, elindulnak felfelé a kamatok, ami viszont égetné a marzsunkat. Emiatt a 2020-ig szóló stratégiánk azt célozza, hogy a személyi kölcsönöknél a hangsúly a volumenről a jövedelmezőség megtartására kerül át, miközben a jelenlegi piaci részesedésünket meg akarjuk tartani. Mivel a fő cél a jövedelmezőség megőrzése, emiatt csak fokozatos forgalombővüléssel számolunk.

Karrierív
Szabó Péter 41 éves. A szakember 2000-ben, a Pécsi Tudományegyetemen frissen szerzett közgazdász diplomájával lépett be a Magyar Cetelem Bankba. Pályáját telefonos adósságkezelőként kezdte, majd - fokozatosan felfelé lépdelve a ranglétrán - 2006-ban az operatív kockázatkezelés vezetője lett. Öt évvel később kockázati igazgatónak nevezték ki, és ezzel egy időben igazgatósági tag lett a francia Auchan Holding pénzügyi termékeit (áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya, biztosítások) koordináló Oney Bank magyarországi leányvállalatában. Szintén 2011-től kezdődően az UCB Ingatlanhitel Zrt. kockázati igazgatói feladatait is ellátta, miközben alapképesítését szakokleveles közgazdász végzettséggel egészítette ki. Három évre rá megbízták a Magyar Cetelem Bank és az UCB Ingatlanhitel Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozícióinak betöltésével, egyúttal mindkét társaság igazgatóságába is beválasztották. A Magyar Cetelem Bank elnök-vezérigazgatójává 2017 augusztusától nevezték ki, a poszton a BNP Paribas Personal Finance párizsi központjába távozó Vincent Ollivier-t váltotta.

- Egyre több bank panaszkodik arról, hogy nem tudja alacsony tartani a költségeit. Önöknél mi a helyzet?

- Természetesen a mi költségeink is folyamatosan emelkednek. Mivel csak Budapesten "létezünk", a munkatársaink itt dolgoznak, a saját bőrünkön érezzük az egyre kifeszítettebbé váló munkaerőpiacot. Megnyugtató azonban, hogy dolgozóink 65 százaléka több mint öt éve dolgozik a cégnél. Erőteljesen propagáljuk a cégen belüli mobilitást is. Idén már a kollégáink több mint 8 százaléka váltott a cégen belül pozíciót - a 2016-os egész évi 10 százalék után.

Mivel a költségek emelkedése a régió egészében érezhető, a Cetelem közép-európai konszolidációban gondolkodik. Ezt azt jelenti, hogy a régió öt országában (a cseh, a szlovák, a magyar, a román és a bolgár piacon) működő bankok közös platformokat hoznak létre bizonyos funkciók ellátására, például az informatikában. Emellett az egyik országban már bevált ötletek másutt is kipróbálhatók, így megspórolhatjuk a fejlesztési költségeket. Operációs oldalon viszont a 2020-ig terjedő időszakban nem gondolkodunk régiós összevonásokban.

- Hamarosan minden ügyet online intézhetnek az ügyfelek?

- Bár valamivel később, mint szerettük volna, de az idén nyáron hatályba lépett új szabályokban biztosított lehetőségeket - ilyen a teljesen online ügyfél-azonosítás és szerződéskötés - várhatóan 2018 nyarától tudjuk majd kínálni.

Fotó: Csák Csongor
Napi.hu

- Kell még bankfiók és a személyes ügyintézés az ügyfeleknek?

- A jövőben új egyensúlyi pontot kell találni. Az ügyfelek többsége egyre több dolgot tud és hajlandó online elintézni, ám továbbra is lesz valamekkora igény a személyes kapcsolatra. Ehhez viszont nem feltétlenül fiók kell, elegendő a telefonos, online chates kapcsolat vagy az ügyfélpont. Az online ügyintézés egyre fontosabbá válik, ezért sokat dolgozunk azon, hogy minél ügyfélbarátabb legyen, például idén az online hitelkérelem menet közben elmenthetővé vált - ez a megoldás sokat segít az ügyfeleknek a pénzügyi döntésük átgondolásában.

- A jövőben is marad a kizárólagos lakossági fókusz a Cetelemnél?

- Egyértelműen igen, erre szól a mandátumunk. A 2020-ig szóló stratégiai tervekben nem szerepel újabb üzletág kialakítása. A három fő tevékenységünk közül az áruhitelezésben továbbra is piacvezetők vagyunk. A személy kölcsönöknél benne vagyunk a top-5-ben, tíz százalék feletti piaci résszel, míg a hitelkártyáknál húsz százalékot meghaladó a súlyunk.

Elég nagy az ügyfélbázisunk: az indulás óta eltelt húsz évben mintegy 1,6 millió magyar állampolgárnak folyósítottunk hitelt, többségüknek többször is. Erre alapozva a jövőben a keresztértékesítésre akarunk koncentrálni.

- A lakossági jövedelmek évek óta tartó, mára igencsak felgyorsult emelkedése mennyire érezhető?

- Ez elsősorban a személyi kölcsönök átlagos hitelösszegének folyamatosan emelkedésében tükröződik, ennek értéke már meghaladta a 1,5 millió forintot. Idén nálunk az átlagos áruhitel összeg pedig immár 130 ezer forint felett van, ez 4-5 százalékkal van a 2016-os átlag felett.

Régóta elkötelezettek vagyunk a felelős hitelezés mellett. Mivel fedezetlen hiteleket folyósítunk, igazodási pontot csak az ügyfél jövedelme jelent. Évek óta olyan belső szabályokat alkalmazunk, amelyek nem engedik meg ügyfeleinknek a túlzottan eladósodást. Emiatt számukra nem okozott problémát, amikor kötelező jelleggel megjelentek az MNB adósságfék-szabályai.

Változik a régiós erősorrend
Mérlegfőösszege alapján a Magyar Cetelem Bank ma még - a csehek mögött - a második helyen áll az ötfős régiós mezőnyben a Cetelem-leányok között. A román és a bolgár piac dinamikus fejlődése azonban néhány év leforgása alatt átrendezheti a ranglistát.

- Hogyan látja, az utóbbi évekbe javult a magyar lakosság pénzügyi kultúrája?

- Részben a bankszektor bűne is, hogy a tipikus magyar fogyasztó főleg a saját kárán tanult az elmúlt időszakban. Bár minket a devizahitelezés nem igazán érintett, a hitelkártyáknál átéltünk egy bizalmi válságot. Kétségtelen, hogy a 2008-as krízist követően a piaci szereplők - a banki költségcsökkentés mellett - a bevételeket is próbálták a maximumra "csavarni". Ennek viszont azt lett az eredménye, hogy lelassult a hitelkártyák amortizációja, így egyre többen elfordultak ezektől a termékektől. Emiatt fontos célunk a bizalom visszaállítása. Ehhez első lépésben újragondoljuk a terméket: az eddigihez képest sokkal egyszerűbbé kell tenni a hitelkártyát és átlátható, kiszámítható díjstruktúrát kell kialakítani.

- Hogyan ítéli meg a látványosan felpörgő online kiskereskedelem hatását?

- Ezen a téren komoly lehetőségeket és folyamatos bővülést látok. Jelenleg az áruhitelezésünk ötöde már online csatornákon fut, míg a személyi kölcsönöknél ez már több mint 35 százalék (összehasonlításképpen: az első teljes évünkben az online igényelt személyi kölcsön arány még csupán 5 százalék volt).

- Mennyire fontos Önöknek a karácsony előtti néhány hét?

- Ez az időszak mintegy 25 százalékot jelent a teljes éves áruhitel-kihelyezésben. A korábbi évekhez képest érdemi változás nálunk, hogy 2016 óta már a személyi hitelek is elég kelendőek ilyenkor.

HOZZÁSZÓLÁSOK