Vallott az aranyhamisító

Négymilliárd forintos csalást ismert be az aranyhamisítási ügy gyanúsítottja. Bíró Péter éppen két évvel ezelőtt tett önvallomást erről. A nyomozóhatóság viszont ma már 20-25 milliárdos csalást valószínűsít,és a vádemelési javaslat is erről szól. A valóság még riasztóbb, a kár könnyen elérheti a 30 milliárdot is.
Szakonyi Péter, 2017. június 3. szombat, 17:38

Önvallomással menekült meg az előzetes letartóztatástól az aranyhamisítási ügy "főszereplője". Bíró Péter - akit a vádemelési javaslatban csak B. Péternek említenek - az ügy  2015-ös kipattanását követően ugyanis vallomásban ismerte el, hogy  félrevezette a bankokat, becsapta a hitelezőket és ezzel mintegy négymilliárd forintos kárt okozott. E lépéssel "csak" annyit ért el, hogy házi őrizetbe tették - és ez így van a mai napig.

Bíró önvallomásában, amelynek másolata a Napi.hu szerkesztőségéhez is eljutott  "töredelmesen elismeri" hogy a cégeinek zálogtevékenységét finanszírozó bankokat "tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta" - magyarul becsapta.

Egyebekben az utolsó pillanatig bíztam abban, hogy ha nehezen is, de a felvett kölcsönöket ki tudjuk fizetni. Ez a mostanra kialakult helyzetben már nem lehetséges

-  vallotta írásban 2015 tavaszán. Háromoldalas vallomásában a csőd elsőrendű okaként a Kézizálog Zrt .által felvett devizahiteleket jelölte meg. Elmondása szerint az árfolyamváltozást követő veszteségek pótlására  bonyolódott bele azokba a csalásokba, amelyek végül a csődhöz vezettek. Az "önfeladó" írás szerint  2014. december 31-i állapot szerint a hitelező bankoknak 20,5 milliárd forintos hitellel tartozott, amely mögött szerinte a Kézizálog Zrt. 16 milliárdos fedezete áll - így mindössze 4 milliárdos kár érte a pénzintézeteket. Ezt a kijelentést már akkor sem hitte el senki - és a kételkedőknek lett igazuk.

Egy szót sem szól a vallomás viszont a hamisításról - legyen az arany- vagy ékszerhamisítás. Az álaranytömbökre - ahogy a a fenti fotón is látható - filctollal  egy számsort írtak, vélhetően Bíró. Ehhez egy tanúsítvány mellékelhetett, amelyet a Nehiti vagyis a nemesfém-hitelesítéssel foglalkozó állami szervezet (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság) adott ki. A Nehiti azonban nem a tömbre, hanem egy, a Kézizálog Zrt. által beküldött nemesfém mintára, -reszelékre adta ki a tanúsítványt - ezt használta fel család módon a Kézizálog tulajdonosa, s így tévesztette meg partnereit.

Hasonló trükkel élt a drágaköveknél és ékszereknél is. A Kézizálognál zálogba csapott drága brill ékszerek és kövek esetében két variáció lehetséges: vagy hamis ékszereket hiteleztek meg súlyos milliókkal vagy a beadott ékszerek drágaköveit cserélte ki "valaki" csiszolt üvegre. Ennek következtében a sok száz milliós drágakőfedezetről derült ki, hogy   egy huncut forintot sem ér. Ez utóbbit erősíti meg, hogy a bankok és a felszámoló a csődöt követően megpróbálták értékesíteni a drágaköveket és ékszereket - ebből azokban csak minimális bevétel folyt be, lévén ezek döntő többségéről egyértelműen kiderült: hamisítványok.

A záloghitelezéssel foglalkozó Kézizálog Zrt. és "cégtársa", a Lombard Kft. egyszemélyes tulajdonosa és irányítója - aki sok éven át a pápai Lombard fociklub tulajdonosa is volt - egészen 2015 teléig el tudta kerülni a csődöt. Akkor viszont mindkét cége "bebukott", sokmilliárdos veszteséget okozva a cégek hitelezőinek, a bankoknak és a magánszemélyeknek.

Kézizálog ügyeit alaposan körbejárja a 25 év, 25 nagy átverés című könyv.. A közelmúltban megjelent, az elmúlt negyedszázad nagy visszaéléseit sorjázó kötet külön fejezetet "dedikált" az ügynek Aranytömbök trombitarézből címmel.

Az ügyet a napokban vádemelési javaslattal zárta le a nyomozóhatóság. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy kárt okozó csalás büntette és más bűncselekmények  megalapozott gyanúja miatt nyomozott, és ennek eredményeként tett vádemelési javaslatot az ügyészségnek. A rendőrség szerint a pénzintézetek 21 milliárd forintos kárt szenvedtek, míg hamis aranyakkal, aranytömbökkel további 4 milliárdos kárt okozott magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak.

A jelek szerint a rendőrségi vizsgálat nem vizsgálta azt a gyanús, zártkörű kötvénykibocsátást, amelyet Bíró cége 30 millió euró értékben folytatott le a frankfurti tőzsdén. A Kézizálog kötvényei mögött - a most megjelent rendőrségi nyomozás szerint is - nem volt valós fedezet, vagyis a kötvényt jegyzőket is becsapta az üzletember. Hogy mennyivel, azt pillanatnyilag csak becsülni lehet. Lapunk értesülései szerint a kötvényesek 3-5 milliárd forintos kárt megjelölve  tettek feljelentést a rendőrségen.

A két cég által elkövetett csalássorozat kárösszege így tovább növekedhet és könnyen elérheti a 30 milliárd forintot. Hogy a nyomozás során az elmúlt két évben kihallgatták-e Bíró Pétert, s ha igen, akkor milyen vallomást tett - még nem tudni. A vádemelést követő bírói szakaszban valószínűleg erre is választ kapunk.

HOZZÁSZÓLÁSOK