A kkv-k egy része már a hiteligény benyújtása előtt elbukja a támogatást a nem megfelelő könyvelés miatt - nyilatkozta a Napi Gazdaság Online-nak Németh László, a K&H Kkv marketing főosztályának igazgatója. A szakember éppen ezért javasolja, hogy az adott kiscég már a finanszírozási igény felmerülésekor konzultáljon egy bankkal pénzügyes, vagy könyvelő bevonásával arról, hogy milyen szempontok érvényesülnek majd a hitelbírálatkor.

Németh szerint a banki hitelbírálat alapját a cég elmúlt két évi teljesítménye; forgalma, tőkehelyzete, likviditása, kintlévőségei, kötelezettségei, rendelésállománya és vevőinek fizetési jellemzői teszik ki, így elvárás, hogy ezek dokumentálása könnyen követhető legyen. Ezzel kapcsolatban a Budapest Bank PR osztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy arra is figyelni kell, hogy a társasági szerződésekben a céggel kapcsolatos információk - így például a főtevékenység, vagy az ügyvezető neve - mindig naprakészek legyenek. A 3 hónapnál nem régebbi főkönyvi kivonatokra és az adatszolgáltatási lapok helyes és hiánytalan kitöltésére a CIB kommunikációs osztálya is felhívta a figyelmet, mondván, ezeknél gyakran tapasztalnak hiányosságokat, pedig egy kis odafigyeléssel gördülékenyebb lehetne a hitelezési folyamat.

A mikrovállalkozások sokszor nem jól mérik fel a vállalkozás finanszírozási igényét - közölt egy tipikus hibát a Budapest Bank. A pénzintézet szerint ennek leggyakoribb oka, hogy a hitelfelvétel előtt nem készítenek üzleti tervet, így nincsenek tisztában a cég fejlesztési és likviditási igényeivel, márpedig "enélkül nem lehet a megfelelő hiteltípust kiválasztani". Ennek hiányát a CIB is megemlítette, hozzátéve, hogy a más banknál lévő hitelkereteknél aláírt kötelezettségeikről (pl. forgalmi kikötés) is naprakész információkat várnának el a hitelező bankok, ahogy a folyósítás esetén érdemes észben tartani a biztosítási dokumentáció (kötvény, fizetési igazolás, stb.) hiánytalan meglétét is.

A finanszírozási igénnyel kapcsolatos problémákra az Erste Bank is felhívta a figyelmet, mondván sokszor indokolatlan, vagy túlzott finanszírozási igénnyel jelentkeznek náluk a magyar kkv-k. Kálmán László, az Erste KKV-üzletágának igazgatója lapunknak elmondta, hogy gyakori hiba az is, hogy a mérleg- és eredmény kimutatás adatai nem átláthatóak, valamint a tervadatok nem megalapozottak. Éppen ezért mindenképpen azt ajánlja az Erste a banki finanszírozást igénylő vállalkozásoknak, hogy alaposan gondolják át és tervezzék meg a beruházásaik és/vagy forgóeszköz szükségletük finanszírozását a visszafizetéshez szükséges forrásokra és a váratlan eseményekre való tekintettel (árfolyamkockázat, kamatváltozás).

Van rá igény

Hiába szűkül évek óta a vállalkozásoknak nyújtott hitelállomány, a kkv-k számára továbbra is a banki forrás a legfontosabb finanszírozási eszköz, így nem meglepő, hogy minden ötödik vállalkozás terveiben szerepel idén vállalati hitel felvétele - olvasható a K&H áprilisban publikált kutatásában.

A hitelezés felpörgetése a bankoknak is érdeke, hiszen a kormány legutóbbi törvénymódosítása szerint a pénzügyi intézmények levonhatják idei különadóalapjukból a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hiteleik meghatározott növekményét.

A kkv-k esetében az egyik leggyakoribb hiba a Budapest Bank szerint - amellett, hogy az ügyfél hibás pénzügyi információt ad be - az, hogy nem a valós célt tünteti fel akkor, amikor finanszírozási igényét megjelöli. Ugyancsak probléma, hogy egyes esetekben, amikor a cég támogatáshoz jutás miatt tervez beruházást, nem tudja átláthatóan bemutatni, hogy ez milyen hatékonyságnövekedést eredményez.

Drágább hitelek, szigorodó feltételek

Sajnos azonban nem csak a kkv-k hibái miatt nem pörög a kívánt szinten a kiscégek finanszírozása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kutatásában például az olvasható, hogy a mikro- és kisvállalkozások drágábban jutnak ma hitelhez, mint a középvállalati ügyfelek. Eszerint ezek a vállalatok 4-6 százalékpont körül, míg a középvállalatok 2,5-4 százalékpont kamatfelár körül jutottak hitelhez a tavalyi év második felében. A kockázati prémiumot nézve a két legrosszabb adósminősítési kategóriába tartozó, de még hitelképesnek számító kkv-k átlagosan 2-2,5 százalékponttal magasabb prémiumon juthatnak hitelhez, mint a két legjobb minősítési kategóriába tartozó kkv kör. Ennek következtében összességében a kockázatosabb, de még hitelképes mikro- és kisvállalkozások 6-8 százalékpontos, míg a középvállalkozások 4,5-6 százalékpontos feláron juthatnak hitelhez.

Márpedig érdeklődés van, hiszen a bankok nettó értelemben vett 30 százaléka keresletnövekedést észlelt a rövid lejáratú vállalati hitelek iránt 2011 negyedik negyedévéhez képest, a következő félévben pedig nettó 11 százalék további keresletélénkülést vár. Ezzel szemben a hosszú lejáratú (döntően beruházási) hitelek iránt a bankok nettó értelemben vett 31 százaléka keresletcsökkenést észlelt, amely arány lényegesen nagyobb, mint az előző negyedévben.

Mindezzel párhuzamosan fokozatosan szigorodnak a hitelfeltételek az első negyedévben, ugyanakkor a szigorító bankok aránya csökkent. A vállalati szegmensben a bankok válaszai alapján továbbra sem várható hasonló fordulat: a következő félévben is a hitelezési feltételek szigorodására számíthatunk - állapítja meg az MNB.

Megfelelő biztosítékok nélkül nem megy

Az évek óta tartó gazdasági visszaesés hatásaként a bankok hitelezési feltételei szigorodtak (lásd lenti keretes írásunkat), a kockázatkezelésük a korábbinál jóval óvatosabb lett. Míg a válság előtti időkben sok esetben önmagában a fedezetek is elegendők voltak a cégeknél a szükséges finanszírozás biztosításához, ma már megnövekedett a cégek adósságszolgálati képességének a szerepe a fedezetekkel szemben is - közölte a Budapest Bank.

Hasonló véleményen van Németh László is, aki szerint a magán és céges ingatlan jelzáloga, az árbevétel és a harmadik féltől származó források (pl. állami támogatások) engedményezése, a készpénz, valamint az értékpapírok óvadéka segítik a bankok számára biztonságos finanszírozási konstrukció kialakítását. Mindehhez Kálmán László hozzátette, hogy a vállalkozásoknak a legtöbb esetben éppen a fedezeti elvárásokkal kapcsolatban van kritikai észrevételük.

Amire még érdemes odafigyelni

Az előzetes tárgyalásokon kialakult egyezségeket a kiscégek általában betartják, lehetnek azonban a finanszírozási konstrukcióban olyan mellékkötelezettségek, amelyek elkerülik a figyelmüket - mondta Németh László. Ilyen lehet például a másnak való jelzálog felajánlásának előzetes bank általi engedélyezése, vagy a cég forgalmának bizonyos százalékának a finanszírozó banknál való bonyolítása. Ez utóbbit a Budapest Bank is megemlítette, kiemelve, hogy nem teljesülés esetén szankciókat vetnek ki, így például keretcsökkentést, vagy magasabb árazást.

Fontos tudni azt is, hogy a bankok a kapcsolt vállalkozások helyzetét is elemzik (pl. eljárások, végrehajtások, hitelmúlt), és a hiteldöntés során ezt is figyelembe veszik - hívta fel a figyelmet a Budapest Bank.