Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy azonnali hatállyal állítsák le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes-államtitkára.

Lázár János mint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Seszták Miklós pedig mint a közlekedésért felelős miniszter utasította a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatóját az építkezés azonnali leállítására. Az ok az Európai Bizottság által felvetett gyanú, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal - mondta az államtitkár. Hozzátette: a kormány nem ért egyet az EU-bizottsággal, és amíg nem bizonyosodik be a gyanú, addig "nem tör pálcát senki fölött", de szeretné teljes körűen kivizsgálni a gyanút, hiszen közpénzből megvalósuló projektről van szó.

A kormány egyértelműen szeretné látni, hogy megáll-e az Európai Bizottság által megfogalmazott gyanú - mondta Csepreghy Nándor.

110 milliárdba kerül a 30 kilométeres szakasz

A közelmúltban az Index írt arról, hogy információi szerint az Európai Bizottság elutasította az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti, 30 kilométeres útszakasz megépítéséhez benyújtott 110 milliárd forintos támogatási kérelmet, mert túlzottnak tartja az építési költséget. Brüsszel szerint a kilométerenkénti mintegy 4 milliárd forintos ár a kartellezés gyanúját veti fel.

A kivitelező Közgép Zrt., A-Híd Zrt. és Strabag Építő Kft. közleményekben reagáltak a hírekre, szerintük szabályszerűen, közbeszerzésen nyerték el a munkákat, a költségeket pedig a speciális híd-, műtárgyépítésekkel magyarázzák, a beruházás részeként új Tisza-híd is épül.

Lázár János még csütörtökön utasította a Miniszterelnökség belső ellenőrzési főosztályát, hogy egy hónapon belül vizsgálja ki, hogy a NIF Zrt. hogyan folytatta le a közbeszerzési eljárást ebben az ügyben. Megvizsgálják a teljes folyamatot, a pályázati kiírást, a győztes és a vesztes ajánlatokat, a becsült és a tényleges kivitelezési árak közötti különbséget - mondta Csepreghy Nándor, aki hangsúlyozta: "nincsenek kivételezettek, nincsenek törvény fölött állók, a kormány egyformán jár el minden ilyen és hasonló esetben", mert "a lehető legkörültekintőbben kell gazdálkodnia minden minisztériumnak és állami szervezetnek, amely közpénzeket kezel".

Megismételte: ha a gyanú beigazolódik, és Magyarországot pénzügyi szankciókkal sújtják emiatt, "azt azoknak a vállalkozásoknak kell viselniük, amelyek ebben részt vettek".

Veszélyben 500 milliárd uniós támogatás

A Nol.hu értesülése szerint a Miniszterelnökség összeállította azoknak a Simicska Lajos cége részvételével megvalósuló nagyberuházásoknak a listáját, amelyek ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódik. Zömmel 2011-2012-ben indította a vizsgálatokat az OLAF. A lap szerint a kifogásolt projektek listáján szerepel az M0-s autópálya M6-os és 51-es főút közti szakaszának bővítése. A két új Duna-híd és 12 kilométer hosszon új, négy sáv szélességű félautópálya megépítését az M0 Déli Ág Konzorcium végezte 34,87 milliárd forintért. A 2013-ban átadott sztráda munkáin a Közgéppel együtt dolgozott az A-Híd, a Strabag, a Magyar Aszfalt és a Colas.

A helyettes államtitkár elmondta: az OLAF jelenleg összesen 50 magyarországi beruházást vizsgál, nem egészen 500 milliárd forint összértékben. A kormánynak ezekről a vizsgálatokról teljes körű tudomása van, az eljárások a kormánnyal együttműködve zajlanak - mondta el a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.