Várni kell a fordulatra Magyarországon - íme, a friss számok

Bár a cégek egyre nagyobb része mondja azt, hogy szüksége lenne külső forrás bevonására, a szűkös hitelkínálat és magas kamatok sokakat megriasztanak.
Dzindzisz Sztefan, 2013. június 7. péntek, 15:44

Nem történt nagy változás, a magyar cégek harmadának még mindig napi gondot okoz a működési és fejlesztési költségeik előteremtése - derült ki az MFB-indikátor legfrissebb elemzéséből. Ez a probléma sok ágazatot sújt, de az egyik leginkább szenvedő szektor a gépjármű-kereskedelemmel és -javítással foglalkozó vállalkozások. Ebben a szektorban működő cégek közel fele nyilatkozott így, de nem sokkal jobb a helyzet a kiskereskedelemben, az építő- és az élelmiszeriparban sem.

Érdekesség, hogy amíg a kisvállalati szektorban javult a helyzet, addig nagyvállalatoknál közel tíz százalékos romlást mértek tavaly ősz óta, így már a nagyok 41 százaléka mondta azt, hogy a folyó költségek fedezésére sem elég a tartaléka. Továbbra is az exportorientált cégek finanszírozási helyzete a leginkább kielégítő, azonban az elmúlt félben itt emelkedett a legnagyobb mértékben a külső segítségre szoruló cégek aránya, köszönhetően annak, hogy tovább esett az európai kereslet a termékeit, szolgáltatásaik iránt. Meglepő viszont, hogy a felmérés szerint az elmúlt évben javuló finanszírozási helyzetben lévő vállalatok negyedének idén már gondot okoz a napi működési költségek előteremtése.

Vállalati forráshelyzet megítélése ágazati bontásban
Forrás: MFB-Indikátor
Kattintson a nagyobb méretért!

Összességében egyébként a megkérdezettek alig több mint 20 százaléka mondta azt, hogy javult a finanszírozási helyzete, 55,9 százalék szerint ez nem változott, míg 23,7 százalék mondta azt, hogy romlást érzékelt. A finanszírozási helyzet romlását leginkább a mérnöki szolgáltatást nyújtók (50 százalék), a fuvarozók (45 százalék) és a közösségi szolgáltatásokat végzők (38 százalék) érzik, míg a legnagyobb javulásról a növénytermesztők (42 százalék), az energetikában dolgozók (38 százalék) és az állattenyésztők (35 százalék) számoltak be.

A hitel a legnépszerűbb

Az MFB-indikátor felmérés szerint az elmúlt fél évben - igaz lassuló mértékben - folytatódott a forrásbevonást biztosan tervezők arányának emelkedése: idén tavasszal 27,7 százalék mondta azt, hogy biztosan tervez, 18,3 százalék pedig azt, hogy tervez valamilyen típusú forrásbevonást a következő egy évben. Magas a forrásbevonási hajlandóság az állattenyésztéssel, az energetikával, a szállítás-raktározással, a turizmussal foglalkozó cégek esetében, s rendkívül alacsony a mérnöki tevékenységet, a számviteli tanácsadást végző, az infokommunikációs szolgáltatást nyújtó és a nagykereskedelemmel foglalkozó cégek körében. Amennyiben a vállalatok mérete szerint tekintjük a válaszokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a mikro- és kiscégeknél minimálisan csökkent, a közép- és nagyvállalati kategóriában pedig nőtt a külső forrás bevonásának igénye.

A hitelek népszerűsége továbbra is töretlen, a válaszadók 42,6 százaléka gondolkodik hitel/kölcsön felvételén, ezt az európai uniós források és az állami támogatások követik. Érdekesség, hogy kockázati tőkebefektetésben a cégeknek csak elenyésző hányada (0,2 százalék) gondolkodik, de nem népszerű a vállalati részvény- (0,2 százalék), illetve kötvénykibocsátás (0,4 százalék) sem. Az olcsó állami és közösségi források továbbra is elsősorban az agrárcégek körében számítanak különösen keresett pótlólagos finanszírozási formának. Átlagot meghaladó népszerűség jellemzi az európai uniós pénzeket a turizmus esetében, az állami forrásokat a textilipar és a közúti járműgyártó ágazatban, a hiteleket az energetikai és állattenyésztő cégek körében, ezenkívül az utóbbi szegmensben a lízing is átlag feletti vonzerőnek örvend.

A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források*
Forrás: MFB-Indikátor
Kattintson a nagyobb méretért!

A hazai magántulajdonú társaságok tekintetében a fentebb említett tőkepiaci műveletek (kötvény és részvénykibocsátás, kockázati tőkéstárs bevonása) alacsony százalékának több, e társaságok tulajdonosainak a hasonló lehetőségek terén meglévő ismereteinek hiányára, az adott társaság és a hazai tőkepiac relatíve fejletlenségére vezethető vissza - tette hozzá Árva Jenő, a PwC Magyarország vállalati pénzügyi tanácsadási osztályának menedzsere.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy a felmérés idején a vállalatok 44,2 százaléka rendelkezett folyószámlahitellel, a cégek 24,2 százaléka forgóeszközhitellel, míg 36,3 százalék beruházási hitellel. Amennyiben a méreteket nézzük, úgy azt látjuk, hogy a középvállalatok között volt a legnépszerűbb a hitel, míg szektorokra bontva az iparban, valamint az exportorientált és beruházást tervezők között volt a legmagasabb az átlagos hitelállomány.

Jó hír, hogy a külső forrást a vállalatok legnagyobb része, 44,4 százaléka fejlesztésre költené, 17,3 százalék forgóeszköz-finanszírozásra használná, 27,8 százalék mondta a folyószámlahitelt, míg 14,1 százaléknak arra kellene a pénz, hogy előteremtse az önrészét az uniós pályázathoz. A termelés növelését szolgáló forrásbevonásra továbbra is a fémfeldolgozás, s az agrárium vállalatai mutatnak nagy keresletet a válaszok alapján.

Ami alapján döntenek

A hitelfelvételnél továbbra is a hitel abszolút mértéke a legfontosabb szempont, majd ezt követi az egyéb forrásköltségek mértéke, illetve a hitel devizaneme. A legkevésbé a türelmi idő és a hitelelbírálás gyorsasága számít a cégeknek. A cégek szerint egyébként a futamidővel kapcsolatos feltételek inkább javultak az elmúlt egy évben, hasonlóan a hitelbírálat gyorsaságához, míg az egyetlen negatív változást a devizaárfolyamok változása okozta. Ennek megfelelően a többség szerint a tavalyi évhez képest könnyebb lett előteremteni a kölcsönhöz szükséges saját erőt, de a hitel fedezetét is egyszerűbb bizonyítani a banknak.

Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok
Forrás: MFB-Indikátor
Kattintson a nagyobb méretért!

A hitelfelvételeket tekintve az átlagnál valamivel pozitívabb az agrárcégek, a fémfeldolgozó, a szállítást, raktározást végző és a nagykereskedő vállalatok véleménye a devizaárfolyamokban, hitelkamatokban és hitelkínálatban bekövetkezett változásról. Ez azt jelenti, hogy az őszi felmérés óta részleges átrendeződés következett be, mivel akkor az agrárcégek és fémipari vállalatok mellett a vegyianyag gyártó, a mérnöki tevékenységet folytató és az infokommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalatok tapasztaltak a többi iparághoz képest viszonylag kismértékű visszaesést.

Amikor azt kérdezték a vállalatoktól, hogy mi a legnagyobb akadály a hitelfelvételben, úgy az első helyet a szűkös hitelkínálat foglalja el, ami igen szorosan követnek a magas kamatok. Érdekesség, hogy a saját erő nagysága és az üzleti terv szigorú elbírálása jelenti a legkisebb problémát a cégek szerint. A vállalatok mintegy felének (48,6 százalék) a várakozásai szerint változatlanok maradnak a hitelkamatok következő 12 hónapban, 15,2 százalékuk szerint emelkednek, s 36,4 százalékuk véleménye alapján pedig mérséklődnek - az átlagnál a növénytermesztő, az állattenyésztő, a fémfeldolgozó a vegyianyag gyártó vállalatok, valamint a gépjármű-kereskedelemmel és -javítással foglalkozó vállalkozások az optimistábbak.

Árva Jenő szerint a szűkös hitelkínálat egyik alternatívája lehet a kockázati tőkés bevonása, amely segítheti az adott társaságot a fejlődésének, növekedésének egy-egy kritikus pontján átlépni. "Sok olyan társaság fordul hozzánk, amely rendelkezik olyan termékkel, szolgáltatással, vagy akár egy életképes ötlettel, amely alkalmassá tenné arra, hogy a fentiekben ismertetett külső tőkebevonási tranzakcióban részt vegyen. Ez ösztönzött minket arra, hogy elindítsuk KKV Turbó szolgáltatásunkat, melyet olyan társaságoknak fejlesztettünk ki, amelyek a közeljövőben külsős forrásbevonást (kockázati tőkebefektetés, hitelfelvétel) terveznek. Mi abban a folyamatban tudunk segíteni, hogy forrásbevonásra alkalmassá váljanak ezek a cégek."

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bhole, 2013.06.08 22:08

http://www.conference-board.org/data/globaloutlook.cfm

Troll iróniája jól megvezetett mindenkit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Trambulin, 2013.06.08 19:28

@troll: "ott kell eladni, ahol pénz van, és azt ,amire kereslet van"

Zseniális meglátás! Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe? Miért nem korábban jutott ez eszedbe?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.06.08 11:14

@troll: "hogy ezt a magyar cégek nem tudják kihasználni, ehelyett csak itt siránkoznak, azért elsősorban ők saját maguk a hibásak."

Ha egy cég virágzik, általában biztos hazai háttér van mögötte... s amellett tud terjeszkedni külföldön.

Nálunk hol a biztos hazai háttér? A törvényekben és szabályozókban? Az "alacsony" adóterhelésben?

Ha 100.000 Ft nyeresége van egy cégnek, akkor mennyi is a tulajdonos kivehető haszna belőle?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.06.08 09:23

megdöbbentő, de a világgazdaság virágzik, gyorsvonati sebességgel , 6%-al nő a globális gdp.

a világban pezseg az üzleti élet,a beruházás, mindenütt gőzerővel építkeznek, rekordokat dönt a turizmus,a légiforgalom, a trópusi nyaralóhelyeken egész évben teljes teltház van,az éttermek, szállodák, bevásárlóközpontok tömve vannak , az ingatlanárak szárnyalnak, a globális autóeladások pedig soha nem látott magasságokat értek el.

hogy ezt a magyar cégek nem tudják kihasználni, ehelyett csak itt siránkoznak, azért elsősorban ők saját maguk a hibásak.

ott kell eladni, ahol pénz van, és azt ,amire kereslet van. máskülönben marad a siránkozás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html