A bankok forrásokért folytatott harca érzékelhetően alábbhagyott. Az akciós kamatok megvágása miatt a betéteseket ma már sokkal kevésbé kényeztetik. A válság magyarországi kiterjedését követően a lakossági ügyfelek átlagosan is valamivel jobb kamatot kaptak az alapkamatnál. Úgy tűnik azonban, hogy ennek vége. A lakossági lekötött forintbetéteknél ugyanis januárra az MNB közzétett adatai szerint gyakorlatilag eltűnt a jegybanki alapkamathoz viszonyított felár. Az éven túli átlagkamat pedig pontosan a 2006. márciusi szintre esett vissza. A 4,52 százaléknál egyébként 2000 óta nem sok hónapban adtak kevesebbet a bankok. Az idén januárban a jegybanki közlemény szerint a lakossági forint lakáscélú hitelek hitelköltség mutatója csökkent, az euro hiteleké pedig nőtt, így tovább szűkült az átlagos különbség. Ez az év első hónapjában összesen 2,4 százalékra rúgott. A lakáscélú hitelek új szerződésein belül ezzel együtt továbbra is az euro dominált, de a forint részaránya némiképp növekedett januárban, már meghaladta a 28 százalékot. A háztartások által felvett új forint lakáscélú jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója kissé csökkent, míg az euro hiteleknél enyhe növekedés tapasztalható. A svájci frank szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghitelek hitelköltség mutatója az MNB szerint összetétel-hatás következtében esett. A forint személyi hiteleknél viszont a hitelköltség mutató enyhén emelkedett. Az újonnan folyósított forint lakáshitel és szabad felhasználású jelzáloghitelek szerződéses összértéke csökkent, de az euro jelzáloghitelek új szerződésértéke jelentősen mérséklődött. Közben némileg meglepő módon a svájci frank hiteleknél csekély emelkedés következett be. A forint személyi hitelek szezonálisan igazított új szerződéseinek értéke is nőtt. Ezen a téren nyilvánvalóan jelentős változás következik majd be márciustól. A deviza, különösen a svájci frank hiteleknél ugyanis ekkortól az adósok a forintnál jóval kisebb hitelhányadra számíthatnak.