"A víziközmű szolgáltatási szektor állapota válságosra kezd fordulni fenntarthatóság, a működtethetőség, és a finanszírozás szempontjából." - áll a tanulmányban.

A 15 oldalas jelentés kimutatja, hogy alapvetően a kormány korábbi hibás döntései okozták a gondokat - értékel a portál. Azok a döntések, amelyek meghozatalakor a szakmabeliek élesen tiltakoztak.

A víziközművek Magyarországon állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. 2010 óta erősen központosították a rendszert, a közel 400 közműcégből csak 41 maradt, mert a kormány előírta, hogy minimum 150 ezer háztartást kell ellátnia egy cégnek. A bajok a 2013-as rezsicsökkentéssel és a közműcégekre kirótt különadókkal kezdődtek.

Ezek miatt a vízszolgáltatás árát is 10 százalékkal csökkentették, miközben a közműadót úgy vetették ki, hogy azt akkor is fizetni kell, ha a cégek a bevételeikből ezt nem tudják kitermelni. Csakhogy a vízközművek nem nyugati multiknál, hanem jellemzően települési önkormányzatoknál voltak, így ez esetben őket sikerült tönkretenni.

Kolosszális összeg kellene a javításra

Mivel a vizes cégek csak az állam által meghatározott díjat szedhetik, és fizetik az adókat is, sok közülük veszteségessé vált. Ahol még éppen kijönnek a pénzükből, ott sem marad felújításokra, ezért rettenetes műszaki állapotba kerültek a vízvezetékek. (A teljes rendszer kevesebb mint 20 százaléka kapott már csak "megfelelő" minősítést.) A jelentés szerint: "A műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatt folyamatos állagromlás következett be, melyek felújítási igénye 3000 milliárd forint felettire tehető."

A jelentés megoldási javaslatai élesen szembe mennek a kormányzat eddigi politikájával. Egyrészt felvetik a lakossági vízdíjak emelését, hogy fedezzék a szolgáltatás teljes árát. Így a nem lakossági fogyasztók vízdíját (ami magasabb, de kevesebben vannak) mind a karbantartásra lehetne költeni.

A jelentés azt is javasolja, hogy alakítsák át a közműadót a vizes cégek esetében úgy, hogy arányosítsák a kisebb és nagyobb települések terheit, hogy a nagyvárosi szolgáltatók többet, a kistelepülésekéi pedig kevesebbet fizessenek.

Végül felmerül az államosítás is. Ahhoz, hogy mindegyik vízközműcégben az állam legyen a többségi tulajdonos, 53 milliárd forintra lenne szükség.