Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az élelmiszer-, sportáruház- és barkácsláncok után a bútorláncokat versenyeztettük egymással legutóbbi - lezárt - évük árbevétele alapján.

Az élen az üzleti évét tavaly augusztus végén záró Ikea áll, a svéd cég 47 milliárd forintos nettó árbevétele 14,5 százalékos növekedést jelent az előző - 2013. szeptemberétől 2014. augusztus végéig tartó - üzleti évében elért forgalomhoz képest. A folyó üzleti év idén augusztus végén zárul, abban még nem, de a következő idén szeptemberben induló üzleti évben már várhatóan szerepelni fog a most épülő és a tervek szerint jövő tavasszal megnyíló harmadik magyarországi Ikea-áruház, amely növekedést hozhat az árbevételben.

A Jysk az Ikeához hasonlóan számolja az üzleti évet. Legutóbbi, 2015. augusztus 31-én zárult évében 26,3 milliárd forintos nettó forgalmat bonyolított a bútorlánc, ami jelentős, 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A Jysk legutóbbi eredményével megelőzi a Kikát.

A Kika - riválisaihoz hasonlóan - nem a naptári évvel azonos üzleti évet követ. A társaság üzleti éve 2016. június 30-án zárult, azóta nagyon rövid idő telt el, így arról még nincs információ. A Kika előző - 2014. júliusától 2015. június végéig tartó - üzleti évében 23,4 milliárd forintos árbevételt ért el nettóban. (A korábbi üzleti éveket nem lehet pontosan összevetni, mivel üzletiév-periódust váltott a Kika, korábban áprilistól március végéig tartott az üzleti év. Egyébként 2011-2012-ben, majd 2012-2013-ban 20 milliárd alatti forgalmat ért el a vállalat.)

Mennyi megy bútorra?

A háztartások fogyasztását bemutató KSH-statisztika szerint tavaly fejenként "lakberendezésre és háztartásvitelre" 2939 forint ment el, ez a teljes kiadás 3,9 százaléka. Jelentős a szórás azonban a jövedelmi ötödök szerinti bontás alapján. Az első jövedelmi ötödbe tartozók, azaz a legszegényebbek fejenként 1582 forintot költöttek erre a célra.

A második, harmadik jövedelmi ötödbe tartozók pedig 2379, illetve 2968 forintot. A negyedi jövedelmi ötöd tagjainál fejenként 3691 forintot mutat a statisztika. Az ötödik ötödbe tartozók, akik a leggazdagabbnak számítanak, fejenként 5880 forintot költöttek erre átlagosan a KSH-adatok szerint.