Komoly érdekellentét alakulhat ki az önkormányzatok és a cégek között, ha a közfoglalkoztatottak létszámának leépítése során csupán a költségkeretet vágja meg a kormány - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a portfolio.hu által szervezett Járműipar 2017 konferencián.

Ha az önkormányzatok kevesebb embert tudnak majd foglalkoztatni a programban, akkor nyilvánvalóan az alacsonyabb termelékenységű emberektől fognak megválni, akik viszont kevésbé tudják megállni a helyüket a piaci viszonyok között. A kormánynak tehát úgy kell leépítenie a programot, hogy a dolgozókat fel is tudják szívni a vállalatok - mondta Romhányi Balázs.

Jönnek a robotok

A feldolgozóiparban érdekes munkaerő-piaci folyamatok indultak meg: míg a szakképzett dolgozók aránya csökken, a szakképzetleneké kis mértékben emelkedik. Ennek oka az automatizálásban keresendő, ugyanis míg egy szakképzett dolgozót már megérheti kiváltani egy robottal, egy szakképzetlent még nem. Romhányi szerint azonban ez pár év múlva már nem lesz igaz és akkor már a szakképzetlenek száma is csökkenhet.

A szakember komoly veszélyként nevezte meg azt is, hogy a feldogozóipari cégek három évente lecserélik szakképzett dolgozóikat újonnan végzettekre, hiszen ők az újabb technológiák ismeretében kerültek ki az iskolapadból. Ennek az oktatással lehetne elejét venni.

Ki mennyit bír fizetni?

Az intézet 280 autóipari cég adatait vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy a Magyarországon működő külföldi autóipari cégek sokkal több hozzáadott értéket állítanak elő, mint a magyar tárasaik. Ennek egyik oka, hogy a megszerzett piacok nyomán szükségessé váló a kapacitásnöveléseket a kisebb hazai végek csak lassan tudják véghez vinni.

A cégek méretét nézve kiderült, hogy a top 50 vállalat állítja elő a hozzáadott érték 92 százalékát. Érdekes ugyanakkor, hogy a nagyobb cégek a termelékenységükhöz képest nem adnak olyan magas bért a dogozóknak, mint a kisebb vállalatok. (Nominálisan ettől függetlenül lehet magasabb a bér - szerk.) Utóbbiakkal kapcsolatban Romhányi Balázs azt mondta, hogy lényegében annyit fizetnek, amennyire képesek. Ez ugyanakkor felveti azt a kérdése, hogy a termelékenység növelése nélkül miként tudnak majd bért emelni.

Mindenhol lesz partneri oktatási intézmény

Az egyetemi rendszer átalakulásának köszönhetően a vállalkozások az ország minden régiójában találhatnak felsőoktatási partnerintézményt, a piaci szereplők és a kutatás-fejlesztés kapcsolatát a felsőoktatásban is erősíteni kell - mondta Szabó István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője.

A kormány hosszú távú szakpolitikai koncepciója szerint piacosítani kell a képzéseket, ezért erősíteni kívánják többek között a vállalkozói ismeretek oktatását, fejlesztik a kutatói infrastruktúrát, megkönnyítik a gyakorlati tapasztalattal rendelkezők bekapcsolódását a posztgraduális képzésekbe és támogatják az innovációközpontú kutatás-fejlesztést. A kormány a járműgyártásban kulcsszereplőnek tekinti a nagyobb vállalatokat, a kis- és középvállalkozásokat pedig abban kívánja segíteni, hogy beszállítóként minél előnyösebb helyzetbe kerüljenek - mondta a főosztályvezető.