Az IBM megelőzte az amerikai vállalatok rangsorában örök riválisát, a Microsoftot. A vállalat évtizedekig uralta a számítástechnikai ipart, míg a nyolcvanas években bele nem egyezett abba, hogy az akkor névtelen Microsoft szállítsa az operációs rendszert új személyi számítógépeihez. Bill Gates cége arra alapozta stratégiáját, hogy a komputerprogramok, a szoftverek értékesebbek, mint a vas, azaz a hardver, ami a következő két évtizedben a csillagokba repítette a Microsoftot. Az IBM 1996-ban szorult versenytársa mögé és 1999-ben már csak harmadannyit ért, mint húsz évvel korábban felkarolt üzleti partnere. Az elmúlt évezred végén az IBM-et régimódi, nehézkes góliátnak, a technológiai szektor kihalásra ítélt dinoszauruszának tartották, amely nem tud lépést tartani az ágazat forradalmi fejlődésével.

A .com-buborék kipukkadása azonban fordulatot hozott: az IBM megszabadult a kevés hasznot eredményező pc-gyártástól és felvette portfóliójába az igen nyereséges számítástechnikai szolgáltatásokat, támogatást és tanácsadást. Eközben versenytársa nem tudta meggyőzni a befektetőket arról, hogy képes többet nyújtani a Windows−Office páros időnként megújított változatainál.

Ha valaki tíz évvel ezelőtt 100 ezer dollárért vett volna Microsoft-részvényeket, az most 69 ezret vehetne ki befektetéséből, míg 100 dolláros IBM-pakettje 143 ezer dollárt érne.

Cégsorrend (milliárd dollár)
Piaci érték
1. Exxon Mobil397,4
2. Apple309,2
3. General Electric205,6
4. IBM203,8
5. Microsoft203,7

Forrás: Economic Times