Az Európai Bizottság döntése nyomán a jelenlegi 200 ezer euróról 750 ezerre nő a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) általi befektetések egyedi értékhatára − jelentette be Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója. A mostani engedéllyel három új konstrukciót hirdetnek meg: az első részeként megváltozik az eddigi 70 (uniós)−30 (privát, akár kockázati tőke) százalékos arány, hiszen a változás után elképzelhető, hogy a privát arány mindössze 10 százalékot tesz ki, a fennmaradó 20 százalékot pedig a belső tőkésítés adja. Ilyen lehet többek közt az eredménytartalék felélése vagy amikor a tulajdonosok követelését emelik be tőkeként a cégbe.

A másodiknál a célcsoport egy olyan privát alap vagy magánszemély, ahol nincs a Jeremie-programokhoz szükséges tőkeháttér, ám mégis szeretné kipróbálni magát befektetőként. Számukra egy olyan együttműködési lehetőséget hirdetnek meg, mely szerint az alapkezelő akár a tőkebefektetés összértékének a 70 százalékával támogatja a beruházást, amennyiben az megfelel az SZTA kockázati elvárásainak.

A harmadik termék azon kkv-kat akarja segíteni, amelyek több lábon állnak és most egy olyan üzletágat akarnak felfejleszteni, amivel eddig kevesebbet foglalkoztak − mondta Csuhaj. Mostantól tehát ehhez is lehet majd tőkét társítani, sőt további kedvezmény, hogy itt már privát hozzájárulás nélkül is kaphatnak a cégek állami tőkét. A rendszer feltétele, hogy ilyen esetben úgynevezett piaci tesztet is kell végezni, azaz a lehetőséget nyilvánosan meg kell hirdetni az érintett hatóságok honlapjain, és ha van rá jelentkező privát tőke, akkor velük együttesen kell befektetni az adott cégbe. Csuhaj szerint ezzel tudják elérni, hogy az állami tőke ne szoríthassa ki a magántőkét a piacról. További egyszerűsítés, hogy amíg eddig azt kellett vállalni, hogy 25 főt kell foglalkoztatni a beruházás második évének végén, addig most az úgynevezett de minimis támogatásoknál ezt 5 főre sikerült lealkudni.