Az egészségpénztári (ep.) szektor úgy tűnik, elég jól vészelte át a válság, a cafeteria megadóztatásának, sőt az öngondoskodás eszméjének a kormány által a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedései miatti káros hatásokat is. A taglétszám a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az előző évben 6,6 százalékkal nőtt, ami az önkéntes pénztárak másik ágánál, a nyugdíjnál bekövetkezett 2,3 százalékos visszaesést is figyelembe véve elég szép eredmény. Tény azonban, hogy a tagdíjfizetést szüneteltetők száma közben az egészségkasszáknál sohasem látott nagyságúra duzzadt. Ez még a válság legnehezebb időszakában is "csak" a taglétszám nem egészen 2,8 százalékát érte el, 2010 decemberében viszont az arány majdnem négy százalékot tett ki. Persze ezt akár biztató adatnak is tekinthetjük, hiszen az önmagában az egészségtakarékosság fontosságának felismerésére utalhat, hogy a tagok nem megszüntették számláikat (a kilépők száma alig volt magasabb az előző negyedévekben tapasztaltnál). Ezt támaszthatja alá az is, hogy 2010 utolsó negyedévére az egyéni befizetések az összes bevétel 20,3 százalékát tették ki, miközben az előző három év átlaga 15 százalék alatti volt. Közben a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, ha nem is a válság idejében tapasztalt mértékben, de tovább csökkent. Kérdés persze, hogy ennél a pénztártípusnál is nem az hathatott-e növelően - az önkéntes nyugdíjpénztáraknál észlelthez (Napi Gazdaság, 2011. március 10.) hasonlóan -, hogy az idéntől már kevesebb adókedvezmény jár azoknak, akik maguk is igyekeznek egészségszámlájukat hizlalni. A kasszák tagdíjbevétele egyébként a létszámnál kevésbé, összesen 4,4 százalékkal emelkedett egy év alatt (ami pedig az egészségtudatosság kevésbé tehetősek irányába való terjedésére is utalhat). Közel nem ennyire kedvező jel viszont, hogy a tagdíjbevételnél nagyobb összegre rúgtak a szolgáltatási kiadások. A szektor beindulása óta így tavaly fordult elő először, hogy a kasszáknál felgyűlt vagyon stabilan egyetlen év költésének fedezésére sem vált elegendővé. 2008-ban még több mint 15 hónapot tett ki a fedezettség. A tagok sajnos továbbra is elsöprő (közel 78 százalékos) arányban gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre költöttek. Apróbb kedvezőbb jelek is akadnak, a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása kétmilliárd forint fölé nőtt (a kedvezmények korlátossága miatt ez az igénybevevők körének bővülésére utalhat). Némiképp emelkedett a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése is. Gyógyterápiás kezelésekre, egészségügyi szolgáltatásra viszont 2010-ben kevesebbet költöttek a pénztári tagok az előző évinél.