Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap, egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia miniszterelnökkel, és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonos megbeszélésen új javaslatot tett a törlesztési válság megoldására, ami a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint "minden fél számára egyaránt előnyös és megoldást nyújt a problémára, nem elnapolja azt".

A Reuters szerint azonban még mindig bizonytalan, mennyit hajlandó engedni Ciprasz a görög álláspontból; a részletek ugyanis nem ismertek. "Mindenki beszél mindenkivel" és közben informálisan a megoldáson dolgoznak - mondta a hírügynökségnek egy uniós forrás.

Közben szakértők egyre nagyobb a valószínűségét látják annak, hogy a megkövetelt megszorítások miatt kenyértörésre kerül sor Görögország és az euróövezet között. Az ország ezzel együtt járó távozásának az euróövezetből azonban nem lesznek feltétlenül tragikus következményei a devizaunióra nézve - írja a dpa hírügynökség szakértők véleményére hivatkozva.

Az európai devizauniót eredetileg örök időkre szólónak képzelték el az alapítók, a kilépés gondolatával nem foglalkoztak. Görögországnak azonban könnyen lehet, hogy mégis ezt az utat kell majd választania. Amennyiben záros határidőn belül nem jön létre megállapodás Athén és a hitelezők között, az államcsődöt valószínűleg nem lehet elkerülni - olvasható a dpa összeállításában.

Nem lenne lényeges hatása a grexitnek

"Az államcsőd veszélye napról napra nagyobb" - figyelmeztet Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, aki szerint azonban Görögország euróövezeti kilépésének nem lenne lényeges hatása az euróövezetre. "Az euró pénzállománya nem függ a görögországi helyzet alakulásától", bár némi fertőzésveszéllyel azért számolni kellene - fejtette ki.

Holger Schmieding, a Berenberg Bank szakértője viszont csekély kockázatát látja a problémák tovaterjedésének. "A befektetők joggal bíznak az Európai Központi Bankban" - mutatott rá. Görögország GDP-je egyébként is csak 1,8 százaléka az euróövezetinek, és - ahogy arra a DZ Bank szakértői is rámutattak -, "Görögország egyetlen euróövezeti tagnak sem fontos kereskedelmi partnere". A vállalatok és a bankok már régen leépítették kapcsolataikat a krízisországgal.

A jelenlegi helyzetben a görög államcsőd bekövetkezése szinte gazdasági szükségszerűség. A DZ Bank elemzése szerint az ECB finanszírozása nélkül a "grexit" gyakorlatilag elkerülhetetlen. Papíron persze Görögország akár tagja is maradhatna az euróövezetnek, bankjait azonban kénytelen lenne saját devizával finanszírozni. "Ha kifut a pénzből és nem állapodik meg a hitelezőkkel, Görögországnak előbb vagy utóbb, de be kell vezetnie a saját devizát" - hangsúlyozta Holger Schmieding, a Berenberg Bank közgazdásza.

Az persze, hogy ez mennyire lenne előnyös Görögországnak, erősen vitatott kérdés. Az új görög deviza mindenesetre gyengébb lenne, mint az euró volt, ami olcsóbbá tenné a görög exportcikkeket külföldön. Ahogy arra Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az elnöke is rámutatott: "Görögörszág számára előnyös lenne a kilépés az euróövezetből, mert leértékelhetné a devizáját, és a lakosság így belföldi cikkeket fogyaszthatna import helyett".

A gerxit nem a vég?

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ugyan azzal riogat, hogy a "grexit" az euróövezet végét jelentené, de ezt az állítást nem csak Jens Weidman a Bundesbank elnöke tartja túlzásnak. Robert Halver a Baader Bank szakértője pont az ellenkezőjét tartja jóval valószínűbbnek: az euró Görögország nélkül jóval stabilabb lehetne, mivel Athén egyáltalán nem titkolt módon az államadósság elengedését igyekszik elérni és egyébként is képtelennek tűnik a reformokra. "Ragaszkodni egy olyan országhoz, amelyik sem gazdasági, sem politikai szempontból nem üti meg egy optimális devizaunióban a mércét, az egész rendszer stabilitását ássa alá" - mondta Gertrud Traud, a Helaba közgazdásza. Ebből a szempontból tehát Görögország kilépése egyenesen előnyére is válhatna az euróövezetnek - hangsúlyozta.

A német bankok már jórészt leépítették görögországi kitettségüket. Andreas Dombret, a Bundesbank igazgatóságának a tagja nemrégiben közölte, hogy még mintegy 2,4 milliárd euró követeléseik vannak görögországi bankokkal, vállalatokkal és az állammal szemben. "Ez kezelhető kockázat" - mondta. A német állam szempontjából viszont - legalábbis elméletileg -, fennáll a veszélye annak, hogy elúsznak a mentőcsomagba befizetett összegek. Az ifo intézet számításai szerint Németország a március végi állás szerint 87 milliárd eurót veszíthet a görög fizetésképtelenségen.

Csak átmeneti piaci reakciók lehetnek

Elemzők többnyire csak átmeneti piaci reakciót várnak a görög államcsődre. Jörg Krämer a Commerzbank közgazdásza szerint "Görögország euróövezeti kilépése persze nagy piaci bizonytalanságot okozna és árfolyamvesztéshez vezetne, de a befektetők viszonylag hamar ráébrednének, hogy az euróövezet stabilitása ezzel nem kerül veszélybe". Robert Halver, a Baader Bank szakértője is úgy gondolja, hogy a piacok komolyabb sérülések nélkül vészelnék át Görögország távozását az euróövezetből. "Kezdetben jelentős árfolyamesés lenne" - vázolta fel véleményét a Börse Online portálnak -, "mihelyt azonban a befektetők meggyőződnének arról, hogy a gátak tartanak, hamar minden visszazökkenne a rendes kerékvágásba. Egy lánc attól csak erősebb lesz, ha eltávolítjuk belőle a leggyengébb szemet" - fogalmazott.

Hosszabb távon azonban görög államcsődnek akár súlyos következményei lehetnek az európai devizaunióra nézve. A "grexit" eloszlatná az euró visszafordíthatatlan voltába vetett hitet - mutatott rá Carsten Brzeski az ING-Diba közgazdásza. Hasonló veszélyre hívja fel a figyelmet Jean-Claude Trichet, az ECB egykori elnöke is: "Görögország bedőlésével Európa csak azt demonstrálná ország-világ előtt, hogy képtelen rendet tartani saját háza táján, képtelen biztosítani a régió stabilitását" - fogalmazott.