BUX
38657

A guru szerint eljött a B terv ideje

Újabb kudarcot könyvelhetett el szerdán a görög kormány: ezúttal az eurótagállamok pénzügyminiszter-helyettesei utasították vissza 1,2 milliárd euró átutalását az athéni költségvetés befoltozására. Egy ismert szakértő szerint a görög vezetés kifutott a lehetőségeiből.

Napi.hu, 2015. március 26. csütörtök, 19:45

Görögországnak le kell mondania arról, hogy visszakapjon 1,2 milliárd eurót az eurózóna ideiglenes biztonsági alapjától (EFSF) - jelentette a Reuters. Az athéni vezetés szerdán megpróbálta elfogadtatni az eurótagállamokkal, hogy ezt az összeget véletlenül utalták vissza az alapba, ám a közös európai valutát használó országok pénzügyminiszter-helyettesei telefonos távkonferenciájukon arra a következtetésre jutottak, hogy ez a pénz nem jár vissza - legalábbis automatikusan nem.

Az EFSF tavaly azért utalta át ezt az összeget a görög bankoknak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) stressz tesztjének idejére megerősítse tőkehelyzetüket. Miután a tesztek befejeződtek, a korábbi kormány és a Görögországot finanszírozó donorok megállapodtak a pénz visszafizetéséről. Ez nem jelenti azt, hogy a görögök esetleg ne kaphatnák újra vissza, ám ez hosszadalmas döntési folyamatot igényel, és a végső engedélyre az eurózóna egyes országaiban a parlamentnek is rá kell bólintania.

Felejtsék el!

A pénzügyminiszter-helyettesek munkacsoportja egyelőre azt is visszautasítja, hogy tárgyaljon az athéni kormány készülőben lévő reformjavaslatairól. Athén azt tervezi, hogy legkésőbb hétfőre véglegesíti elképzeléseit. A pénzügyi vezetők azt mondják: az EU, az ECB és az IMF szakértőinek be kell fejezniük a görög költségvetési számainak helyszíni, athéni ellenőrzését, mielőtt bármiről tárgyalhatnának. A donorok ugyanis az elmúlt hónapokban elvesztették a fonalat azzal kapcsolatban, hogy hogyan is állnak a költségvetés kiadásai és bevételei.

A szakértők kíváncsian várják, mi lesz a görögök reformjavaslataiban. A fő kérdés, hogy vállalnak-e olyan intézkedéseket, amelyekről még az előző kormány állapodott meg a donorokkal. Ezek közé tartozik a privatizáció és a nyugdíjreform folytatása.

Európai tisztviselők felhívják a figyelmet arra, hogy nehéz lesz a költségvetés egyensúlyának fenntartása a magánosításból tervezett négymilliárd euró bevétel nélkül, illetve a kiadások lefaragása a nyugdíjkorhatár kitolása és a nyugdíjalapok egyesítése nélkül. Ezek a reformlépések részei a korábbi egyezségnek, a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza parlamenti képviselői viszont elfogadhatatlannak tartják ezeket. A kormány első lépései egyikeként leállította azoknak az állami vállalatoknak a privatizációját, amelyek eladása még korai szakaszában volt.

Amatőrök

A kevés kormányzati tapasztalattal rendelkező görög vezetők rövid idő alatt elkoptatták hitelességüket - véli Mohamed El-Erian ismert elemző, az Allianz vezető közgazdásza. Hiába ért egyet sok szakértő azzal, amit akarnak, nevezetesen, hogy a görög gazdaságot növekedési pályára kell állítani, mérsékelni kell a tarthatatlanul magas munkanélküliséget és valamit kezelni kell az ország visszafizethetetlen államadósságával, lépésről lépésre kicsúsznak a folyamatok az ellenőrzésük alól.

El-Erian - aki a Financial Timesban megjelent cikkében írta le véleményét - öt súlyos hibát sorol fel. Az első ballépés az volt, hogy az új kormány tagai úgy döntöttek, hogy a nagy nyilvánosság előtt, harcias stílusban tárgyalnak európai partnereikkel, ezen belül elsősorban Németországgal. Másodszor utat nyitottak az előtt, hogy átpolitizálódjanak a technikai, közgazdasági tárgyalások. Bármilyen megállapodást lehetetlenné tesz, ha a vitás kérdések politikai felhangokkal, hangos nacionalista csinnadrattával kerülnek terítékre.

Leszedni a legalul lévő gyümölcsöt

Harmadszor nem kerestek szövetségeseket céljaik eléréséhez. A többi EU-IMF támogatásban részesült dél-európai állam - Portugália, Spanyolország - kormánya távolságot tart a garabonciás görög vezetőktől, mert nem akarja unortodox húzásokkal kockáztatni a kínkeservesen elért gazdasági eredményeket. Emellett Madrid tart a Szirizához hasonló helyi párt, a Podemos további erősödésétől.

Negyedszer a görögöknek nem volt B tervük arra, hogyan tartsák Görögországot az eurózónában, honnan újítsanak pénzt az ország finanszírozásához, ha nem tudják megszerezni a donorok támogatását. Végül ötödször ahelyett, hogy az egész eurózóna közös érdekére, a görög euró megtartására koncentráltak volna, egymást követték a lapok címoldalára kerülő, de feszültséget keltő megjegyzéseik. Azaz megfeledkeztek arról a szabályról, hogy okos ember leszedi a legalul lévő gyümölcsöt a fáról, ha a többi túl messzinek látszik.

B terv

Eljött az ideje, hogy a görög vezetés kevesebbet törődjön céljaival, és többet azzal, hogy mit és hogyan érhet még el európai partnereivel együttműködve. Ezzel mérsékelhetnék azt a veszélyt, hogy Görögország rendezetlen államcsőddel hullik ki az eurózónából. A gond az, hogy immáron túl késő van ahhoz, hogy a kockázatot nullára redukálják. Ezért kormány sürgős teendőinek listáján az első helyek egyikre kell felírni a helyzethez illő B terv részleteit. Ezeknek arról kell szólniuk, hogy miként irányítanák az országot az eurózónán kívül, a "drachmaövezetben".