BUX
39514

A legrosszabb még hátravan, katasztrófa is jöhet az eurózónában

Az eurózóna adósságválásának legrosszabb része még hátra van - állítja a Financial Times (FT) elemzésében. A túlélés kulcsa az övezet gazdaságának élénkülése lenne, ám pillanatnyilag minden ez ellen hat, aminek akár katasztrofális következményei lehetnek.

NAPI, 2011. szeptember 5. hétfő, 10:32

Az eurózóna legnagyobb problémája jelenleg az, hogy a bármilyen válságkezelés sikerének feltétele egy viszonylag erős gazdasági fellendülés lenne, aminek azonban épp az ellenkezője történik - írja az FT publicistája, Wolfgang Münchau. A második görög segélycsomag végrehajtása máris kérdéses, pedig csak hat héttel ezelőtt fogadták az eurózóna vezetői. Az ország minden mutatója romlik: a gazdaság nem egyszerűen recesszióban van, hanem depresszióba hanyatlott, az adósságfinanszírozás kicsúszott az ellenőrzés alól - állítja az ország új költségvetési tanácsa. Olaszországban a jegybank attól tart, hogy az elfogadott megszorító intézkedések a recesszió irányába taszítják a gazdaságot.

Kell-e bankfeltőkésítés?

Az Európai Központi Bank (ECB) bankfeltőkésítési stratégiája - ha egyáltalán beszélhetünk erről - szintén kudarcot vallhat az övezet gazdaságának lassulása vagy esetleges visszaesése miatt. Ha visszatér a recesszió, akkor sokkal nagyobb összegre lehet szükség a bankok tőkehelyzetének rendezéséhez, mint amivel az IMF számol. A múlt héten heves vitába keveredett a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság (EB), illetve az övezet kormányai arról, hogy szükség van-e az öreg kontinens bankjainak jelentős feltőkésítésére. Az IMF álláspontja szerint nélkül rajtuk keresztül terjedhet tova az adósságválság, mert államkötvény-portfólióik értékvesztése elnyelheti forrásaikat, amelyek más piacaikról hiányozhatnak.

A GDP növekedésének lassulása a nyáron kezdődött, és úgy tűnik a tendencia erősödik. A banki hitelezés két hónapja esik, a beszerzési menedzserindexek a feldolgozóipar zsugorodását mutatták augusztusban. Az eddig ismertté vált adatok alapján az eurózóna a harmadik negyedévben már visszaesőben lehet. Ebben a helyzetben a az európai döntéshozók első számú feladata e kedvezőtlen tendencia megfordítása lehet. Ha ez nem sikerül, akkor minden válságkezelő intézkedés hatástalannak bizonyulhat, ami az övezet széthullásához, azaz katasztrófához vezethet.

Gazdaságösztönző lépésekre kényszerülhetnek

Jelenleg az ECB-nek van a legnagyobb mozgástere, hogy tegyen valamit. Az inflációs várakozások mérséklődnek, így bank - visszakozva tavasszal kezdett szigorításától - újra egy százalékra vagy az alá mérsékelheti alapkamatát. A cél a bankközi kamatláb leszorítása, s ezzel a hitelezés ösztönzése lehet, miután például Európában jóval magasabbak a hitelköltségek, mint az USA-ban. Az egyéves kamatok itt 2,1 százalékon állnak, míg ott 0,8 százalékon. Ennek a különbségnek a szűkítése nem elég ugyan a gazdasági bajok kezeléséhez, de segíthet abban.

A fiskális politikának a további szigorítás helyett a semleges intézkedések felé kell elmozdulnia. Ha Franciaország, Spanyolország és Olaszország szigorít - miközben Görögország, Írország és Portugália is ezt teszi -, ez az eurózóna egészében érvényesülő megszorításokhoz vezet. Az övezet tagországai nem tehetnek úgy, mintha önállóak lennének, nem tudják rendezni saját bajaikat anélkül, hogy ne legyenek hatással társaikra. Miközben az államok egy részének költségvetési helyzete rémes, az övezet egészére ez nem igaz, például a térség GDP arányos adóssága kisebb, mint az USA-é, Nagy-Britanniáé vagy Japáné. Ha korábban megvalósult volna a fiskális integráció, akkor a pénzügyminiszterek most erre alapozva közös stratégiát dolgozhatnának ki a GDP-növekedés serkentése érdekében. Az FT elemzői azt ajánlják, hogy a nagyobb baj elkerülése érdekében a jó helyzetben lévő országok - Németország, Finnország stb. - hozzanak gazdaságösztönző intézkedéseket.

Barroso bizakodik

Európa nem csúszik vissza a recesszióba, az euró erős és ellenálló marad - jelentette ki a BBC tudósítása szerint José Manuel Barroso, az EB elnöke tegnap, reagálva az S&P múlt heti elemzésére, miszerint igen nagy a veszélye annak, hogy az eurózóna a "W" alakú visszaesés második szárába kerül - hitelminősítő az övezet éves GDP-növekedésére adott előrejelzését 1,9 százalékról 1,7-re rontotta. Barroso szerint az európai vezetés nem számol ezzel a lehetőséggel. A GDP bővülése lassú ugyan, de ez még mindig növekedés és nem visszaesés - tette hozzá. Emellett ismét leszögezte, hogy minden megtesznek az övezet adósságválságának elhárítása érdekében.