Az ukrán vezetés egyre határozottabb irányváltása Oroszország felé alááshatja saját korábbi energetikai erőfeszítéseit, amelyek célja az lenne, hogy több lábon állóvá tegyék Ukrajna energiaellátását. A próbálkozás érinti a nukleáris erőművek üzemanyag-ellátását és az orosz gázfüggőség enyhítését szolgáló, nyugatról kelet felé irányuló gázszállításokat.

Ukrajna 15 atomerőművéből háromban Svédországban készülő üzemanyagot használ fel. Az erről kötött nagyjából 100 millió dollár értékű ötéves szállítási szerződést rövid időn belül meg kellene újítani a japán Toshiba tulajdonában lévő Westinghouse Electric Co. európai divíziójával.

Ha ez nem jön össze, akkor a Westinghouse kénytelen lesz teljesen leállítani a szovjet típusú erőművekben használható üzemanyag gyártását. Így a WER technológiára alapuló rendszereket használó kelet-közép-európai országok teljesen kiszolgáltatottakká válnak Oroszországnak - mondta el a Wall Street Journalnak a cég egyik neve elhallgatását kérő vezető menedzsere.

Nagyon átpolitizált

Anton Uszov, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető tanácsadója szerint a nukleáris együttműködés kérdése nagyon átpolitizált, ezért senki sem fogja hivatalosan kommentálni a hírt. Ugyanakkor a kijevi kormány szorosan együttműködik a TVEL-lel, az atomerőművekben használatos üzemanyagok előállításával foglalkozó orosz céggel, amellyel az orosz technológián alapuló zárt rendszert akarnak összehozni - állítja Dmitro Naumenko, a kijevi gazdasági és politikai kutatóintézet munkatársa.

A felek közösen építenek egy üzemanyag-gyártó üzemet, amely 90 százalékban kész. Ezért szerinte erősen kétséges a Westinghouse-zál kötött megállapodás meghosszabbítása. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosának szóvivője nem kommentálta az észrevételeket, mondván: az atomenergetikai megállapodások a tagországok belügyei közé tartoznak, és ezt a szabályt alkalmazzák Ukrajnára vonatkozóan is.

Síri csend

Újabb rendőri mozgósítás

A legfrissebb kijevi hírek szerint a rohamrendőrség lezárta a Függetlenség terére, az EU-párti tüntetések központjába vezető utakat. Emiatt nem lehet gyalogosan eljutni a térre a közeli metróállomásokból - jelentette az MTI. A közutálatnak örvendő Berkut alakulatai a főváros más pontjain is nagy erőkkel vonultak fel. A rohamrendőrök legutóbb alulmaradtak a demonstrálókkal szemben, akik a városházáról - amelyet korábban elfoglaltak - a jéghideg időben slagokkal locsolták a Berkut katonáit.

Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddi találkozója után - ezen állapodtak meg arról, hogy Oroszország 15 milliárd dollár értékű ukrán államkötvényt vásárol és jelentősen csökkenti az exportált gáz árát - egy csapásra csend borult a Westinghouse-szerződés meghosszabbításának ügyére. Ugyanez a helyzet az alternatív gázszállítások kérdésével.

Az EU hónapokon át dolgozott azon, hogy lehetővé tegye a Szlovákiából Ukrajnába irányuló gázszállításokat. Ezzel tehetnék rendszeressé az alkalmi exportot, ami részben Magyarországról jutott el a szomszédos országba. A potenciális vevő, az Ukrtransgaz néhány hete már kihagyta a Pozsonyba tervezett szerződéskötési ceremóniát, és uniós tisztviselők szerint máig nem írta alá az egyezményt. Brüsszelben ugyanakkor még bíznak abban, hogy az év végéig ez megtörténhet.

Végül kérdéses az is, hogy Ukrajna visszavonul-e az EU Energia Közösségéből. Ez azt jelentené, hogy felfüggesztené az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítéseit. Ezért cserébe az unió vállalta, hogy megnyitja árampiacát keleti szomszédja előtt. Konkrétan Magyarországra szállíthatna elektromos energiát Ukrajna.

Valami van a háttérben

Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője biztos benne, hogy Janukovics és Putyin jóval többről egyeztetett a héten Moszkvában, mint amiről nyilvánosan beszélnek. Nagyon valószínű, hogy szóba került Ukrajna eltávolítása a NATO-tól és közelítése az orosz-belorusz-kazah vámunióhoz. Sokan úgy látják, hogy a kijevi vezetés rohamosan távolodik a Nyugattól, és ahogy azt Oroszország esetén megszokhattuk, fel kell készülni a váratlan fejleményekre - véli a szakértő.

Ami a spekulációkat illeti, még messzebb megy Allan Topol, a The Russian Endgame című regény szerzője Huffingtonpost.com-ban megjelent cikkében, amelyben az 1956-os magyarországi helyzethez hasonlítja a héten kialakult ukrán viszonyokat. Akkor is és most is az USA-ban bíztak, bíznak a rendszer ellen lázadók, akiket a belső hatalom nem tud leverni. Jön viszont az orosz medve, aki ráteheti a kezét Ukrajnára, ahogy annak idején rátette Magyarországra.

Nem alkuszik

Tobol regényének előkészítése során alaposan tanulmányozta Putyint. (A könyv arról szól, hogyan próbál terrorakciók sorozatával zavart kelteni a nyugati országokban egy volt KGB-ügynök, aki amerikai katonai technológiát akar szerezni Oroszország korábbi szuperhatalmi státusának visszaállításához.) Az egykori KGB-s orosz elnök csak az erőt ismeri el, a gyengeséget megveti. Nem alkuszik és nem köt kompromisszumokat. Erőszakosan törekszik arra, hogy mindent megkapjon, amit akar, és elég okos ahhoz, hogy ez sikerüljön is neki.

Szíria a jó példa. Az USA el akarta távolítani Asszad elnököt a hatalomból vagy legalább rábírni, hogy ne gyilkolássza saját népét. A hónapokon át tartó kötélhúzás után semmit sem ért el ebből Putyin Oroszországával szemben. Ukrajnában a Nyugat tehetetlensége nyomán elmérgesedhet a helyzet az immáron orosz bábként funkcionáló államfő és az EU-párti lázadók között. Végül, akárcsak 1956-ban Magyarországon, a kijevi kormány orosz csapatokat hívhat be a felkelés elfojtására.