BUX
40131

A magyarok reménye is elveszhet

Milyen sors várna Londonra, ha a britek az EU elhagyása mellett döntenének? Vajon a 15. századi Velence sorsára jutna-e, amely elvesztette kiemelkedő szerepét a világ kereskedelmében és gazdagságában, vagy folytatódna-e prosperitása a Brexit után is?

Napi.hu, 2016. március 4. péntek, 07:11

A városok nem maradnak a csúcson örökké. Az észak-itáliai Velence a 15. században, az amerikai Philadelphia a 18. században, Bécs a 19. században játszott különleges szerepet saját országa és az akkori világ egészének életében is, ám elvesztették ezt a státusukat - kezdi a sok magyarnak is a jobb élet lehetőségét kínáló London jövőjét firtató cikkét a Bloomberg.

A londoniakat aggasztja, hogy városuk, amely az elmúlt két és fél évtizedben szédületes fejlődésen ment át, elvesztheti lendületét, ha Nagy-Britannia népe a júniusi népszavazáson az uniós kilépés mellett dönt. A konzervatív Boris Johnson, a brit főváros polgármestere, aki látványosan a Brexit pártjára állt, azonban nem osztja aggodalmukat.

Öt Magyarország

London gazdaságának teljesítményét évi 650 milliárd dollárra teszik. Ez közel negyede a brit GDP-nek és vetekszik Argentína vagy Lengyelország gazdasági teljesítményével (a magyar GDP-nek nagyjából az ötszöröse - a szerk.) A főváros fizeti be a költségvetésbe a brit adóbevételek ötödét.

Az EU-ellenes tábor mondanivalójának lényege, hogy ez a siker a helyi pénzügyi és üzleti világ tehetségének, erejének köszönhető, ami nem változna a brit kilépéssel.

Biztos vagyok benne, hogy a velencei bankárok pontosan ugyanezt mondták saját városukról annak fénykorában - ad választ erre az érvre Christopher Cummings, a TheCityUK pénzügyi lobbicsoport vezérigazgatója. Ahogy a jéghegyek a csúcsuktól lefelé kezdenek olvadni, úgy folyhatnak el szépen lassan ezek a jellegzetességek tőlünk - teszi hozzá.

Bizonytalan kilátások

Az EU-pártiak hosszan sorolják a nagy változással járó kockázatokat. Bizonytalan, hogy fennmaradhat-e az a rendszer, amelyben a bankok brit székhelyükről szabadon üzletelhetnek az EU-ban. A pénzügyi ágazat adja a londoni gazdaság 17 százalékát. Több pénzintézet is jelezte, hogy a Brexit esetén leépítené a jelenlétét a brit fővárosban.

Ami a reálgazdaságot illeti, London nem lenne része az 500 millió fogyasztót számláló európai közös piacnak, ezért kevésbé lenne kívánatos székhely bármilyen cégnek. Ráadásul a brit kormánynak újra kellene tárgyalnia gyakorlatilag minden nemzetközi kereskedelmi egyezményét, miután az országra a továbbiakban nem vonatkoznának az EU megállapodásai.

Végül - ez a magyaroknak is nagyon fontos - teljesen újra kellene formálnia bevándorlási politikáját és rendszerét.

Edzési feltételek

Jelenleg látunk egy kiváló atlétát, amely megnyeri minden versenyét - hoz egy hasonlatot Will Hagham, a London First üzleti csoport kampányigazgatója. Alaposan meg kell gondolnia mindenkinek, aki bele akar avatkozni az atléta felkészülésének körülményeibe, hogy mire vezethet, ha változtat a bevált feltételeken.

Higham emlékeztet arra is, hogy Londonban nőtt fel, így pontosan emlékszik a nyolcvanas évekre, amikor a város hanyatlott. Akkor több ember költözött ki, mint be, míg jelenleg a lakosság létszáma közelíti a kilencmilliót, amivel meghaladta az 1930-as évek végén felállított korábbi csúcsát.

Hanyatló közösség

Zac Goldsmith, aki a toryk színeiben Johnson helyére pályázik a május 5-én - azaz a népszavazás előtt hét héttel - esedékes polgármester-választáson, szintén a kilépés pártján áll. Egy nemrégiben megjelent cikkében az EU-ra utalva azt írta, hogy a briteknek nincs értelme hozzákötniük a sorsukat egy hanyatlóban lévő politikai közösséghez.

Ellenfele, a közvélemény-kutatások szerint a versenyben vezető, munkáspárti Sadiq Khan viszont úgy látja, hogy Goldsmith a londoniak érdeke elé helyez egy dogmát és megkockáztatná, hogy London elveszítse globális vezető szerepét a világ nagyvárosainak versenyében.

Több mint 100 éves csúcson

A Bloomberg értékelése szerint London befolyásosabb és sikeresebb, mint bármikor a viktoriánus éra, azaz a 19. század második fele óta. Akkoriban a helyi mérnökök a világon elsőként építettek földalatti vasutat és a londoni kikötők a teától a cigarettáig a világon értékesített minden értékes áru kereskedelmének globális központjai voltak.

A hagyományos pénzügyi negyed, a londoni City egy négyzetkilométeres területét felhőkarcolók formálták át, amelyek liftjein francia jogászok, orosz bankárok és ausztrál szoftverfejlesztők osztoznak. A City környezetének elhagyott raktárait és rozzant bérházait vendéglők és vállalati irodák lepték el.

Volt már ilyen

A brit kilépés hívei úgy vélik, hogy New York mellett London az a nagyváros, amely olyan stabil vezető státust vívott ki a világ városai között, olyan erős vonzerőt gyakorol a tehetséges emberekre, hogy ezt a masszív helyzetet nem veszélyeztetheti az ország uniós tagságának megszűnése.

Emellett 2000 éves története során London számtalanszor felállt már a padlóról.

A 14. században a fekete halál elvitte lakóinak felét, és a következő pestisjárványnak csak az 1666-os nagy tűzvész vetett véget. Aztán jöttek a második világháború német bombázásai és a mérgező szmog az 1950-es évek elején. Az utóbbi legkevesebb 4000 ember halálát okozta.

"Túl nagy" prosperitás

A hatvanas években kezdődött zenei és divatvirágzás a nyolcvanas évek pangásában végződött. Azokban az években az Ír Köztársasági Hadsereg bombát robbantott a Harrods nagyáruházban, pusztító tűz ütött ki a metró egyik csomópontján, a King's Cross állomáson és látványosan romlott a középületek állapota.

Mindezt a bajt azonban feledtette, ahogy a pénz- és értékpapírpiacok szabályozásának deregulációja nyomán fellendült a pénzpiaci és a tőzsdei kereskedés, ami elindította a brit főváros legújabb virágkorát. Az óriási lendület bizonyítéka, hogy az al-Kaida 2005-ös véres merénylete alig érintette meg London életét.

Az embereknek inkább a nagy prosperitás okoz gondot. London népszerűsége felverte az ingatlanárakat, minden bővítés ellenére túlzsúfolttá tette a tömegközlekedést és őrült forgalmat eredményezett a város repülőterein.

Európa gazdasági fővárosa

London gazdag történelme során ugyan valóban bizonyította, hogy rugalmasan ellenáll a sorscsapásoknak, ám ez nem ok arra, hogy bárki kockára tegye az elmúlt évtizedekben elért sikert - véli Ben Rogers, a Centre of London kutatóintézet igazgatója. Intézete a brit főváros jövőjével kapcsolatos vizsgálatokat végez.

London az elmúlt 25 évben teljes mértékben, vitathatatlanul Európa gazdasági fővárosává nőtte ki magát - fogalmaz a szakember. Csak valami nagyon rejtélyes indokkal lehetne alátámasztani, miért tenne bárki bármi olyat, ami ezt a státust megszüntetheti.