BUX
39279

A Merkel-Sarkozy csúcs tétje: decemberre széteshet az eurózóna?

Angela Merkel német kancellárnak és Nicolas Sakrozy francia államfőnek mai csúcsértekezletükön tovább kell lendíteniük az európai válságkezelést, különben a legsötétebb forgatókönyvek valósulhatnak meg - vélik elemzők.

NAPI, 2011. augusztus 16. kedd, 11:19

Franciaország és Németország első számú vezetője magyar idő szerint délután négy órakor ül tárgyalóasztalhoz, hogy ismét szembe nézzen az immáron az eurózóna legnagyobb gazdaságait is fenyegető adósságválsággal. Az alternatíva világos: vagy képesek lesznek javaslatokat tenni az övezet szorosabb integrációjára, vagy végignézik, ahogy az övezet elporlad a rá nehezedő nyomás alatt - írja beharangozójában a CNBC. A sötét felhők megállíthatatlanul gyülekeznek: a múlt héten Olaszország arra kényszerült, hogy felgyorsítsa költségvetési kiigazítási programjának végrehajtását, a francia bankokat pedig pánikroham érte, miután a piac attól tartott, hogy az ország - az USA-hoz hasonlóan - elvesztheti adósságai AAA besorolását. Ma a német gazdaság adott vészjelzést a várttól elmaradó GDP-növekedési adatával.

Az elmúlt napok a közös eurózóna-kötvények kibocsátásáról folytatott vitáról szóltak. Sok elemző szerint ez jelenthetné a kutat: az övezet tagországai közösen vállalnának felelősséget adósságuk visszafizetésére, ami levehetné a törlesztés túlságosan magas terhét az eurózóna perifériáján lévő országokról. Berlin korábban mereven elutasította ezt a lehetőséget, mivel gyakorlatilag a takarékosan gazdálkodó országokkal fizettetné ki a hanyagok adósságának jó részét, ám az utóbbi napokban már Németországban is erősödnek azok a hangok, amelyek - a tagállamok költségvetési önállóságának korlátozása árán - elfogadhatónak tartanák az eurókötvények kibocsátását. Ugyanakkor Berlin és Párizs is leszögezte, hogy a mai csúcson nem kerül terítékre ez a téma.

Az elemzők egy része szerint, azonban nincs idő lamentálni. Jacques Delpla francia közgazdász, egy az eurókötvények bevezetésének lehetőségéről szóló tanulmány társszerzője úgy véli, az eurózóna szétesik, ha az övezet vezetői nem mennek sokkal messzebbre annál, amiben július 21-ei csúcsértekezletükön megállapodtak. Ha az adósságválság kezelésére szűk egy hónapja elfogadott megoldásokhoz ragaszkodnak, akkor az év vége előtt szétesik az eurózóna, vagy csak olyan áron maradhat fenn, hogy az Európai Központi Bank minden szabályt felrúgva felvásárol minden értékpapírt, amit csak térség országai kibocsátanak, függetlenül attól, hogy mennyire kockázatosak - véli a szakember.

Frederic Bonnevay, a francia Institut Montaigne kutatóintézet elemzője egyetért kollégájával. Mint mondja, ha nem is bocsátanak ki azonnal eurókötvényeket, akkor is sokkal radikálisabb lépésekre van szükség, mint amilyeneket július végén elhatároztak. Például az európai stabilitási eszköz (EFSF) tőkéjét és hatáskörét drámaian ki kell bővíteni - szerinte ez már senki előtt sem kétséges. Az alap 440 milliárd eurós forrását ezermilliárdra kellene emelni - ismételte meg a közgazdász körökben egy ideje már megfogalmazott követelést.