BUX
38657

A nyugdíjasok miatt nem kell mentőcsomag Szlovéniában

Az év elején indult nyugdíjreformnak köszönhetően Szlovénia nem szorul uniós mentőcsomagra - jelentette ki az ország új elnöke. Az Európai Bizottság nem erőlteti a támogatást.

NAPI, 2013. január 15. kedd, 10:15

Szlovéniának semmiféle európai uniós támogatásra nincs szüksége, a kormánynak elegendő forrásai vannak kiadásaira - jelentette ki a Financial Timesnak nyilatkozva Borut Pahor, az ország decemberben megválasztott elnöke. Borut elkötelezte magát a bankrendszer rendbe tételének folytatása mellett, és támogatja a további gazdasági reformlépéseket, köztük a munkaerőpiac átalakítását is. Szlovéniát egy ideig az eurózóna következő beteg emberének tartották, mivel egy az írhez hasonló ingatlanbuborék kipukkadása óriási lyukat ütött bankjai költségvetésén. Az elemzők úgy vélték, csak idő kérdése, hogy az ország kedvezményes hitelt kér az EU-tól és az IMF-től.

A tavaly év végén elfogadott nyugdíjreform azonban, amely január elsejétől lép életbe, 150 millió euró pluszforrást biztosít a kormánynak 2013-ban. A pénz forrása a nyugdíjazások elhalasztása, ugyanis az új szabály mind a nők, mind a férfiak esetében 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, illetve 60 évre azok esetén, akik 40 év munkaviszonyt tudnak felmutatni.

Brüsszelnek tetszik

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügy biztosa hét végi nyilatkozatában alátámasztotta az elnök helyzetértékelését. Mint mondta, Szlovénia nagy lépéseket tett gazdasági és fiskális problémái megoldása felé, ami magában foglalja a nagyon fontos nyugdíjreformot is.

Van azonban egy nem igazán számszerűsíthető eleme is Szlovénia problémájának, nevezetesen a vezetés legmagasabb szintjéig elérő korrupciós botrányokból fakadó politikai válság. Az ország korrupcióellenes hivatala a napokban vádolta meg Janez Jansa miniszterelnököt azzal, hogy elmulasztott bevallani 200 ezer euró értékű személyes vagyonát. A kormányfő jobbközép koalíciójában részt vevő pártok erre lemondásra szólították fel Jansát, amire egyelőre nem kaptak választ.

Pahor elnökké választásának pikantériája, hogy 2011-ig ő volt az ország miniszterelnöke. Az FT-nek elismerte, hogy rosszul ítélte meg a 2009-es válság súlyosságát, majd úgy gondolta, hogy keresztül kell erőltetnie a reformokat, mit sem törődve a szociális partnerek véleményével. Ezért nagy árat fizetett. Véleménye szerint az ország lakossága belefáradt a megszorításokba, ezért - főként infrastrukturális beruházásokkal - élénkíteni kell a gazdaságot.