Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) 13 és fél órás ülés után támogatásukat adták a 130 milliárd eurós második görög EU-IMF hitelprogram elindításához, de a pénz felhasználását a korábbinál szigorúbb ellenőrzés alá vonják - derült ki a Bloomberg és a BBC jelentéséből. Ráadásul egy friss EU-ECB-IMF tanulmány szerint az egész erőfeszítést semmissé teheti, ha az ország a legkisebb mértékben letér a kijelölt reformok útjáról - tudósított a Reuters a kezébe került dokumentum alapján.

Az eurócsoport a görög pakk támogatása mellett azt javasolja az uniós csúcsértekezletnek, hogy fogadja el az ideiglenes és a júliustól felálló állandó eurózónás stabilitási alap (az EFSF és az ESM) párhuzamos működését. Úgy tűnik, hogy a német kormány feladja ezzel szemben tanúsított ellenállását, így a két forrásból együtt 750 milliárd eurós biztonsági tartalék állhat az unió vezetői rendelkezésére az adósságválság megfékezésére - jelentette a Bloomberg.

Kapcsolódó

Adós fizess!

Az eurócsoport javasolja bevezetni azt a speciális letéti számlát, amely mintegy ütközőt képez a görög költségvetés és a donor országok, illetve a Valutaalap hitele között. A pénzt erre a számlára utalják, amelyről Görögországnak előbb törlesztenie kell esedékes lejáró tartozásait, s csak ezt követően fizetheti ki a költségvetési kiadásokat (ha még van miből).

Emellett az Európai Bizottság (EB) munkacsoportja kitelepül Athénba, "erősebb, folyamatos jelenléttel segíti javítani a görög bürokrácia munkáját". Alábecsültük a végrehajtó apparátus gyengeségéből és a politikai egység hiányából fakadó kihívásokat Görögországban - indokolta a szigorítást Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa.

Több mint 50 százalékos bukta

A végső megállapodás alapján a görög államkötvények tulajdonosai nem 50, hanem 53,5 százalékot engednek el papíron követeléseikből, ami nettó jelenértéken számolva valójában 70 százalékos leírást jelent (haircut). Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurócsoport elnöke úgy véli, hogy a pénzintézetek többsége részt vesz az önkéntes kötvénycserében, igaz, lesznek azért olyanok is, akik ellenállnak a nyomásnak.

Az Európai Központi Bank (ECB) részvételéről sokat elmond, hogy Mario Draghi, a jegybank elnöke nem kommentálta nyilvánosan az Európai Központi Bank szerepét. Az ECB mindenképpen el akarta kerülni a kezében lévő görög állampapírok értékének csökkentését vagy azt, hogy Görögország javára lemondjon a kötvényeken elérhető haszonról, mert ezeket a lépéseket egy eurótagország olyan támogatásának tekintette, ami ütközik alapszabályával.

Segítenek is, meg nem is

A nyilvánosságra került szöveg egyfajta kompromisszumot tükröz: a bank a görög papírokon az elmúlt két évben szerzett hasznát átutalja az övezet központi bankjainak, hogy azok kormányaik közbeiktatásával a görögök támogatására fordíthassák a pénzt. A Reuters szerint az ECB 38 milliárd eurót költött görög államkötvényekre, amelyek most 55 milliárdot érnek.

A tagállamok központi bankjai a megállapodás szerint hasonló lépést tesznek: Athén támogatására fordítják a birtokukban lévő görög állampapírokon 2020-ig elért hozamukat. Az ugyan nem világos, hogy a papírokat ki kell-e cserélni olyan kötvényekre, amelyeket nem kell bevinni a kötvénycsereprogramba, de az biztos, hogy ezzel az intézkedéssel a GDP arányában 1,8 százalékkal csökkenthetik a görög adósságállományt.

A tegnapi döntés értelmében mérséklik az első EU-IMF hitel kamatát, így összességében - a magánhitelezőktől és a jegybankoktól kicsikart tovább engedményekkel együtt - a GDP 120,5 százalékára lehet mérsékelni 2020-ra a görög államadósságot. Ez megnyitja az utat az IMF bekapcsolódása előtt a programba, amiről a megállapodás csak annyit közöl, hogy a Valutaalap "jelentősen hozzájárul" a hároméves csomaghoz. Nem világos, hogy ez a pénz harmadának biztosítását jelenti-e.

Az IMF vezérigazgatója kedden, a döntést követően hangsúlyozta, hogy a valutaalap feltételekkel vesz részt a programban. Christine Lagarde azt mondta, az IMF-nek vannak feltételei a hozzájárulást illetően: nemcsak a görög kormány eddig vállalt kötelezettségeinek teljesítését fogja szigorúan ellenőrizni, hanem arra is nagyon fog figyelni, hogy maga az euróövezet mennyi pénzt szán az adósságválság leküzdésére.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven ismert, 500 milliárd eurót előirányzó állandó válságkezelési rendszer bővítése lesz többek között a március elején tartandó uniós csúcstalálkozó egyik fő témája. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa várhatóan március második hetében dönt arról, hogy milyen mértékben járul hozzá a második görög mentőcsomaghoz - mondta kedden Lagarde.

Az IMF szakértői úgy látják, hogy ez a pénz nem lesz elég arra, hogy a válságot fenntartható módon rendezni lehessen, ezért a válságalap emelését szorgalmazzák, mintegy feltételeként annak, hogy további összegekkel járuljanak hozzá a második görög mentőcsomaghoz. Az első, 110 milliárd eurós görög mentőcsomagnak nagyjából 30 százalékát állta az IMF.

Hiábavaló lehet minden

A pakk elfogadásához időzítették egy EU-ECB-IMF tanulmány kiszivárogtatását, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy Athénnak újabb támogatásra lehet szüksége, ha romlik a gazdaság állapota. Ha a görög vezetés nem hajtja végre következetesen a reformokat, amelyek versenyképesebbé tehetik az országot, akkor az államadósság - akárcsak tavaly - a GDP 160 százaléka lesz még 2020-ban is.

Tekintetbe véve ezt a kockázatot, a hitelprogram kiszolgáltatott a véletlen eseményeknek. Megvalósítása azon múlik, hogy Fortuna istennő kegyeibe fogadja-e a görögöket és a donorokat vagy sem - derül ki a trojka elemzőinek jelentéséből.