Murat Cetinkaya a jegybank negyedéves inflációs jelentését bemutató sajtóértekezletén kijelentette, hogy túl korai értékelni az elvetélt puccsnak a török gazdaságra gyakorolt hatását, ehhez időre és megfelelő mennyiségű adatra van szükség. Ezért a török jegybank elhamarkodottnak tartja az S&P döntését Törökország államadósi besorolásának rontásáról.

A Standard & Poor's azzal indokolta a lépést, hogy a július 15-i puccskísérlet politikai következményei kikezdik a beruházási környezetet, aminek negatív növekedési és tőkebeáramlási hatásai is lesznek. Ráadásul a politikai polarizáció még jobban aláásta a fékek és ellensúlyok intézményrendszerét - mutatott rá a hitelminősítő, a sikertelen államcsínyt követő, széles körű tisztogatásokra utalva.

A török jegybank arra számít, hogy a puccskísérlet miatti piaci kilengések rövid ideig tartanak és az erős alapokon álló gazdaság ellenállónak bizonyul. A mérsékelt és stabil növekedést alapvetően a hazai kereslet hajtja, miközben a turizmusból származó bevételek csökkenése lefelé ható kockázatot jelent a növekedésre és a folyó fizetési mérlegre.

A központi bank továbbra is pótlólagos intézkedéseket tesz a pénzügyi stabilitás támogatására, így szükség esetén csökkentheti a kötelező tartalékrátákat, hogy ellensúlyozza a szigorúbb pénzügyi feltételek rövid távú hatásait.

Murat Cetinkaya megerősítette azt is, hogy a jegybank ésszerű határidőn belül szeretné befejezni a pénzpolitikája egyszerűsítését célzó folyamatot, de ez függ a pénzügyi stabilitás és az inflációt befolyásoló tényezők alakulásától is. A több kamatlábat alkalmazó bonyolult rendszer egyszerűsítését még Erdem Basci, a jegybank előző vezetője ígérte meg tavaly decemberben. A cél az, hogy egy alapkamat legyen egy "szimmetrikus" kamatfolyosóval övezve. Az ankarai döntéshozók jelenleg három kamatlábat alkalmaznak: az egyhetes repokamatlábat (7,50 százalék), valamint az egynapos jegybanki betét kamatát (7,25 százalék) és az egynapos jegybanki hitel kamatát (8,75 százalék).

A török központi bank nem változtatott inflációs előrejelzésén: várakozásai szerint az idei év végén a 12 hónapra visszatekintő infláció 7,5 százalék lesz, jövőre 6 százalékra lassul, majd 2018-ban éri el az 5 százalékos jegybanki célszámot. Az előrejelzés 44 dolláros hordónkénti olajárral számol 2016-ra - derült ki a jegybanki közleményből. Júniusban 7,64 százalékra emelkedett az éves infláció a májusi 6,58 százalékról, de az év elején mért 9,58 százaléknál így is sokkal kedvezőbben alakult.

A jegybank kormányzója ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a következő periódusban lefelé irányuló korrekció várható az élelmiszerárakban. A jegybankelnök továbbá úgy vélte, az infláció hatása a lírában denominált importra korlátozott lesz, a maginfláció pedig a korábban feltételezettnél lassabb növekedést mutat majd az év folyamán.