A cégek között szerepelt a többi között a Siemens, a Bosch, a Mercedes, az Allianz és a Media Markt is. A 19 német cégnek mintegy 20 milliárd euró befektetése van Törökországban. A találkozón részt vett Ömer Celik uniós ügyi, valamint Nihat Zeybekci gazdasági miniszter is.
Yildirim felszólalásában kifejtette: a német-török viszály átmeneti, Ankara tehát el akarja kerülni a politikai feszültség kiszélesedését Berlinnel, mert az ártana a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Kiemelte: Törökország nem német, hanem török cégeknek tekinti a megjelent vállalatokat. Ankara számára nagyon fontos, hogy a viszály miatt ezeket a cégeket ne érje kár - hangsúlyozta.

A török miniszterelnök azt is leszögezte, hogy a török hatóságok nem folytatnak vizsgálatot egy törökországi német vállalat ellen sem a terrorizmus támogatásának gyanújával - írja az MTI.

A török kormány visszavonta a terrorizmus támogatásával gyanúsított német vállalatokról készített listáját - jelentették be hétfőn Berlinben.
Süleyman Soylu török belügyminiszter hétfőn telefonon megbeszélést folytatott Thomas de Maiziere német belügyminiszterrel, akivel közölte, hogy a mintegy 700 német vállalatot felsoroló listával kapcsolatban "kommunikációs gondok" adódtak. A német hatóságoknak az Interpolon keresztül eljuttatott listán szereplő társaságokat nem gyanúsítják terrorizmus támogatásával és nem is nyomoznak ellenük - szögezte le a török belügyminiszter. Az összeállítás valójában a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatának támogatása miatt eljárás alá vont török cégekkel üzleti kapcsolatban álló német társaságokról szól.
Tobias Plate, a német belügyi tárca szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a török hatóságok eredetileg valóban kértek információkat a listán szereplő német cégekről a német szövetségi bűnügyi hivataltól (BKA), de ezt a kérést szombaton hivatalosan visszavonták.

A német és a török kormány viszonya a tavalyi törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a kapcsolatot konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. Ezért a berlini vezetés az előző héten irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér, arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékektől. (Török EU-csatlakozás: erre jutott kedden Ankara Brüsszellel.)

Binali Yildirim a csütörtöki összejövetelen rávilágított: az mérgezi meg a kétoldalú kapcsolatokat, hogy Berlin Németországban szabad teret enged az Ankara által terrorszervezetnek tekintett gülenista mozgalom, valamint a Törökországban szakadár fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsainak.