A "Tusk-hatás" - fordulat a politikában

Donald Tusk pártjának népszerűsége hatalmasat ugrott az Európai Tanács elnökévé választása után, hónapok óta először átvette a vezetést ellenzéke fölött.
Napi.hu, 2014. szeptember 9. kedd, 11:29

Donald Tusk lengyel kormányfő hosszú habozás után fogadta el az Európai Tanács elnöki tisztségét, mert pártja a közvélemény-kutatások szerint messze lemaradt az egyesült radikális jobboldali ellenzék mögött. Hogy helyesen döntött, igazolja - a varsói elemzők már egybehangzóan Tusk-jelenségről beszélnek. Egyértelműen a magas európai tisztség elnyerése húzta ki a Polgári Platformot (PO) a gödörből, és vitte népszerűségét az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) fölé.

A november 16-i önkormányzati választások előtt nem közömbös a TNS Polska felmérésének eredménye: ha a parlamenti választások most lennének Lengyelországban, jelentős győzelmet aratna a kormányzó PO, amely a júniusi eredményét 10 százalékkal javította.

A köztévé híradójának megrendelésére készített közvélemény kutatás szerint Tusk pártjára a megkérdezettek 34 százaléka adná szavazatát, míg az utóbbi hónapokban jelentős fölényre szert tett Kaczynski-párt vezette egyesült jobboldal csak 28 százaléknyi voksot szerezne. Bekerülne a parlamentbe a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) 9 százalékkal, a Janusz Korwin-Mikke vezette Új Jobboldal Kongresszusa (KNP) és a jelenlegi koalíciós partner, a PSL 5 százalékot kapna. A felmérést szeptember 4-5-én végezték, tehát Tusk uniós tisztségének elnyerése után, ezer embert kérdeztek meg.

Az előző, júniusi felméréshez képest a PO 10 százalékot erősödött, míg a Jog és Igazságosság 3 százalékpontot vesztett. Hibahatáron belüli erősödést mutat a baloldal 1 százalékkal többje, viszont Korwin-Mikke eredménye jóval hibahatáron túl, 5 százalékot esett. Nem változott a parasztpárt (PSL) megítélése. A jelenlegi parlamenti pártok közül viszont nem kerülne a szejmbe Janusz Palikot szervezete, csupán 2 százalékot kapna a választóktól.

Ugyanakkor vasárnap Lengyelországban pótválasztások voltak a parlament felsőházába, a szenátusba 3 körzetben. Mindegyikben a PiS képviselői nyertek. Mind a három helyen eddig is az ellenzéki párt szenátorai ültek a parlamentben, tehát az erőviszonyok ezután sem változnak. A PiS politikusai szerint az eredmény azt mutatja, hogy a közvélemény-kutatásokat nem lehet iránymutatónak tartani, fontosabb a valódi szavazási eredmény. A Polgári Platform képviselői viszont nem tulajdonítanak különösebben nagy jelentőséget ezeknek az eredményeknek - egységes vélemény szerint a pótválasztások azért nem mutatnak reális képet a választásokat illetően, mert ezeken rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Sőt megdöbbentően alacsony: 6,62-7,88 százalék, amit igencsak nehéz a "nép szavának" nevezni.

A Tusk-kormány viharos hónapokat tudhat maga mögött, elsősorban a lehallgatási botrány miatt. A Wprost című hetilap sorozatban közölte kormányminiszterek, a jegybank elnöke, befolyásos politikusok és üzletemberek lehallgatott magánbeszélgetéseinek szövegét, amelyek közül több is korrupcióra, vagy legalábbis a befolyással való visszaélésre utaltak, hangnemük pedig visszataszítóan alpári volt.

Érdekes módon az éttermek külön termeiben titokban készített felvételek alanyai között véletlenül sem szerepelt ellenzéki, tehát egyértelműen a kormány elleni szervezett akcióról volt szó. Ezt ráadásul általános vélekedés szerint lehetetlen lett volna végrehajtani a belügyi szervek legalább hallgatólagos támogatása nélkül, hiszen védett személyekről volt szó. S ha ez nem igaz, akkor legalábbis hihetetlenül inkompetens volt az államvédelem és a kormányőrség.

A "Tusk-jelenség" most fordított a kormánynak a botrány miatti radikális térvesztésén, az elemzők már csak azon vitatkoznak, tartós lesz-e ennek hatása.

HOZZÁSZÓLÁSOK