Úgy tűnik, egyre feszültebbé válik Kína és Észak-Korea évtizedes múltra visszatekintő, stratégiai kapcsolata - írja a CNBC. Ennek legbiztosabb jele az a levél, amelyben Kim Dzsongun, a sztálinista rezsim diktátora gratulál Hszi Csin-ping kínai államfő újraválasztásához - derül ki Kim Taejo szöuli politológus professzor elemzéséből.

A diktátor órási sikereket kívánt Hszinek - derült ki az állami média beszámolójából, de a levél tónusa korántsem volt olyan szívélyes, mint a kínai elnök öt évvel ezelőtti megválasztása alkalmából postázott észak-koreai gratulációé.

Akkor hat mondatból álló elismerés érkezett Phenjanból Pekingbe, amely olyan kitételeket is tartalmazott, amelyek a kölcsönös barátságra, testvériségre és két ország vezetésének erős kapcsolatára utaltak. Most azonban csak négy mondatból állt a gratuláló levél és egy szót sem ejtett a testvériségről vagy a barátságról - hívja fel a figyelmet a dél-koreai egyetemi professzor.

Bekeményítettek

Peking hagyományosan vonakodik attól, hogy részt vegyen a Phenjan megrendszabályozását szolgáló nemzetközi akciókban. Erős washingtoni nyomásra ez változott az elmúlt hónapokban: Kína kész volt szankciókat bevezetni történelmi szövetségese ellen. Megtiltották a kínai bankoknak, hogy üzleteket kössenek észak-koreai ügyfelekkel és - illeszkedve a nemzetközi korlátozásokhoz - felfüggesztették bizonyos termékek kivitelét.

Ennek ellenére a két ország külkereskedelmi kapcsolata 3,7 százalékkal bővült idén az első hónapban a tavalyihoz képet.

A pekingi vezetés egyre inkább úgy látja, hogy a sztálinista rezsim nukleáris fegyverkezési programja veszélyezteti Ázsia biztonságát - foglalja össze a folyamatok háttérét Cseng Hsziao-ho kínai politikatudós. A felek közti feszültség régebbi az elmúlt néhány hónapnál, amely Észak-Korea nukleáris kardcsörtetésével telt el.

Ez már sok

Amióta a Kim Dzsongun, a sztálinista dinasztia harmadik tagja hatalomra került, gyengültek a gazdasági kapcsolatok és fellazult a politikai szolidaritás a két ország között - fejtegeti Cseng. Peking csalódottan vette tudomásul, hogy Kim 2011-ben 33 évesen átveszi apja örökét ahelyett, hogy az országban átállnának a kollektív vezetésére.

Kínának nem tetszik, hogy immáron egy család harmadik generációja, az államalapító diktátor unokája irányítja Észak-Koreát. Az ifjú önkényúr a korlátlan hatalom birtokában kezelhetetlennek látszik: apja számos emberét, köztük mentorát, nagybátyját is kivégeztette és nemrégiben beemelte az ország legfelsőbb vezetésébe ifjabbik húgát.

Az idősebb Kim hajlandó volt tárgyalni a nemzetközi közösséggel, és gazdasági előnyökért cserébe engedményeket tett, ám úgy tűnik, rakoncátlan gyermekének nem kenyere a diplomácia - emlékeztet a dél-koreai professzor. Emellett nem jutott volna eszébe, hogy atomfegyverekkel játszadozzon, különösen nem, hogy nagy hatótávolságú nukleáris rakétákat irányítson az USA-ra.

(A nyitókép forrása: AFP)