A világ jövője is tét egy furcsa szavazáson

Irán elnöke szinte "kívülállóként" vesz részt az ország elnökválasztásán, miután olyasmivel kampányol - szólás- és gondolatszabadság, nyitás a világ felé -, ami nem jellemző az országára. Kihívóját tartják az Iránt vezető ultrakonzervatív papság emberének.
Komócsin Sándor, 2017. május 19. péntek, 11:05

Hosszú sorokban várakoztak pénteken az emberek a 83 millió lakosú Iránban arra, hogy leadhassák szavazatukat az elnökválasztáson. A reformista Hasszán Rohani elnök második ciklusára kért felhatalmazást, kihívója, Ebrahim Raisi a konzervatív ellenzéket képviseli - derül ki a CNN összefoglalójából. Őt tartják az országot vezető papság jelöltjének.

Rohani első ciklusának legfontosabb eredménye, hogy a világ vezető hatalmaival megállapodást kötött az ország atomprogramjának korlátozásáról, amiért cserébe feloldották az iráni gazdaságot megbénító ENSZ-embargót. Sokak szerint a mostani választás valójában népszavazás arról, hogy folytatódjon-e a nyitás politikája vagy sem. Raisinak kétségei vannak az egyezség hasznát illetően.

A nagy kérdés

A kérdés, amire a szavazóknak döntése adhat választ az, hogy az atommegállapodás nyomán javult-e az ország lakónak életszínvonala? Az államfő ellenfelei azzal vádolják Rohanit, hogy az atompaktum nem hozta meg azokat az előnyöket, amelyeket ígért. Az elnök a gazdasági nyitástól munkahelyek millióinak létrejöttét várja Iránban.

Vannak eredmények. Külföldi cégek dollármilliárdos befektetésekbe kezdtek az országban és újraindulhatott az ország olajexportja is. A fekete arany világpiaci árának zuhanása azonban leradírozza az utóbbitól várt bevételeket, a nyugati befektetőket pedig az bizonytalaníthatja el, hogy Donald Trump, az USA új elnöke azzal fenyegetőzött, hogy felrúgja az atomegyezményt.

A munkanélküliség továbbra is magas, igaz, Rohani elnöksége alatt a munkanélküliségi ráta 15,5 százalékról 10,7 százalékra csökkent. Az elnök szerint ha az irániak megvonják tőle a bizalmukat, akkor a békés gazdasági együttműködés helyett a feszültségek kiélezését választják.

Nagy lehetőség

Iránban korlátozott a szólásszabadság, az újságokat, sőt még a közösségi médiát is állami ellenőrzés alatt tartják. Aki bírálja a hatalmat, az nagy személyes kockázatot vállal. Ezért az elnökválasztás ritka lehetőség a politikai véleménynyilvánításra, ami utat nyitott az érzelmekkel dúsított kampányolás előtt.

A múlt héten Rohani Teheránban tartott nagygyűlést, ami jól mutatta, milyen furcsa helyzetben van az ország. Olyan beszédet mondott, amelyet nem az iráni elnöktől, hanem az ellenzék vezérétől várnánk, és normális demokráciákban ez így is lenne. Sajtószabadságot akarunk! Szervezkedési szabadságot és a gondolkodás szabadságát! - mondta hallgatóságának.

Az iráni elnökválasztás hivatalos eredménye a hét végén várható.

HOZZÁSZÓLÁSOK