Antonisz Szamarasz görög kormányfő az EU milánói munkaügyi csúcsértekezletén adott interjújában elárulta, hogy el akarják vágni a görög költségvetést az IMF-hez és az EU-hoz kötő köldökzsinórt, amelyen át 2010 óta áramlik pénz az országba. Azt tervezik, hogy a következő két évben nem hívják le az EU-IMF kedvezményes hitel hátra lévő részleteit - jelentette a Bloomberg.

Ehelyett szabadpiaci kötvénykibocsátásokkal szerzik meg a költségvetés kiadásainak finanszírozásához szükséges hiteleket. Szamarasz szerint teljesen biztosak abban, hogy a piaci befektetők hajlandóak lesznek megvásárolni a görög állampapírokat. Elemzők szerint a görögök bátorságát az hozta meg, hogy a közfinanszírozás helyzete javult és az Európai Központi Bank (ECB) monetáris enyhítésének köszönhetően alacsonyabbá váltak a kamatok.

A görög parlament már a héten megvitathatja a 240 milliárd euró keretösszegű segélyprogramból való kilépéssel kapcsolatos javaslatot. Erről egy bizalmi szavazás keretében döntenek.

Drága lesz

A görög papírok hozták a legtöbb hasznot a befektetőknek a Bloomberg kötvényindexében szereplő állampapírok közül: szerdáig akár 20 százalékos hozamot is besöpörhettek a befektetők. Az erős keresletnek köszönhetően a tízéves kötvények hozama szeptember 8-án 5,52 százalékkal 2010 eleje óta nem látott mélységbe esett. Az eurózóna válságának legsötétebb időszakában, a Görögországot finanszírozó magánhitelezők követeléseinek 2012. februári durva csökkentése után - ez volt a világtörténelem eddigi legnagyobb hitelátütemezése -, 2012 márciusában 44 százalék volt a hozam.

Csütörtökön 6,61 százalék volt a tízéves görög kötvények hozama. A hat százalék feletti szintet az elemzők hosszú távon finanszírozhatatlannak tartják. Nem véletlen, hogy - szemben Szamarasz optimizmusával - az IMF és az EU szakértői úgy vélik, hogy Görögországnak a programban kellene maradnia a jövő évben is, mivel szabadpiaci hitelfelvétel ingatag lábon áll - mondta el a Bloombergnek két a felek tárgyalásain részt vevő forrás.

Ára lesz

Mario Draghi, az ECB elnöke legutóbbi sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy a görög bankok eszközalapú értékpapírjait (ABS), amelyek a bóvli kategóriában vannak, csak akkor fogja vásárolni az európai jegybank, ha Athén kitart az IMF-EU-program mellett. (Az ABS-ek megvétele bővítené a pénzintézetek hitelezésre fordítható  forrásait.) A kormány azonban kénytelen tekintettel lenni arra, hogy az elmúlt négy évben a görög társadalom súlyos áldozatokat hozott a nemzetközi közösség segítségéért cserébe. A munkanélküliségi ráta 25 százalék, a közalkalmazottak jelentős részét elbocsátották, a szociális kiadásokat lefaragták.

Az országot vezető jobboldali Új Demokrácia párt, amelynek koalíciós partnerével, a baloldali Paszokkal együtt minimális többsége van a parlamentben, mindenképpen el akarja kerülni, hogy a koalíciós képviselők egy részének esetleges elpártolása miatt előrehozott választásokat írjanak ki Görögországban. Az ellenzék vezető ereje, a radikális baloldali Sziriza párt ugyanis - amely a megszorítások elutasításának köszönheti népszerűségét - a közvélemény-kutatások szerint nyerne, ha most hét végén lennének a parlamenti választások. Normál esetben 2016-ban voksolhatnak a görögök.

Szamarasz azzal árnyalta mondanivalóját, hogy persze fenntartanák az EU és az IMF egyfajta ellenőrzését a görög költségvetés alakulása felett. A jövő évi büdzsé elsődleges egyenlegét közel egyensúlyi helyzetre tervezik. Az IMF várakozása szerint a görög GDP gyorsabban nőhet 2015-ben, mint a legtöbb fejlett ország GDP-je.