Akadozhat a brüsszeli EU-támogatások kifizetése

A közös uniós költségvetés, így az EU-támogatások kifizetési rendszerének súlyos zavaraira figyelmeztetett az Európai Bizottság költségvetési biztosa, amelynek egyik jele, hogy hatalmasra, 26 milliárd euróra duzzadt Bizottság kifizetési hátraléka - kongatta meg a vészharangokat a BruxInfónak és két másik európai lapnak nyilatkozva Jacek Dominik költségvetési biztos.
portfolio.hu, 2014. szeptember 26. péntek, 11:15

A biztos szerint tarthatatlan helyzet lényege, hogy a Tanács évről-évre tendenciózusan lefaragja a Bizottság által javasolt tényleges kifizetések szintjét, így például a 2014-es évre jóváhagyott költségvetési források 80 százalékát már szeptemberre elköltötték, amire eddig még nem volt példa.

A posztját június óta betöltő lengyel pénzügyi szakember most intenzív kampányba kezdett annak érdekében, hogy a Tanács uniós büdzséhez és a kiadásaihoz való hozzáállásában alapvető változás következzen be, azaz ne igyekezzen a Tanács előre mozgásteret hagyni magának a kiadások előre rögzített plafonja alatt. Dominik szerint ez a módszer azon a feltételezésen alapul, hogy a költségvetésben úgyis marad elég pénz, és ha nem, legfeljebb az év második felében egy pótköltségvetés benyújtásával orvosolják a problémákat.

A pénzügyi biztos szerint ez az eljárás többek között a fent jelzett 80%-os idei kifizetés miatt sem tartható, illetve amiatt sem, mert egyre nagyobb a különbség a tagállamok által jóváhagyott pénzügyi kötelezettségvállalások (vagyis gyakran több évre széthúzódó konkrét, támogatásban részesülő programok) és a tényleges kifizetések szintje között. Mivel a Tanács nem bocsát elegendő pénzt a Bizottság rendelkezésére, az nem képes eleget tenni a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeknek. Mindez oda vezetett, hogy 2013 végén már 26 milliárd euróval tartozott az EU a kedvezményezetteknek, azaz ennyi volt a kifizetetlen számlák összege.

...és jövőre még nőhet is

A hátralék persze az uniós költségvetési folyamatok velejárója, ám a biztos szerint ez normális esetben nem szabadna, hogy több legyen 6-7, esetleg 10 milliárd eurónál. Az új költségvetési források egyre nagyobb hányadát kell az elmaradt kifizetésekre fordítani: már január 2-án akár a teljes éves keret 80 százaléka is elmehet erre.

A tagállamok a biztos szerint rendszeresen azzal érvelnek, hogy a Bizottság úgyis talál elég elköltetlen pénzt a büdzsében, amit átcsoportosíthat azokra a területekre, ahol a legnagyobb a szükség. Brüsszelnek ehhez képest jelenleg mindössze 175 millió eurója maradt erre a célra, a padlás kisöprése után.

Egyelőre azonban nem sok jele látszik a változásnak a tagállamok hozzáállásában, hiszen a Tanács a 2015-ös büdzsé tárgyalása során sem nagyvonalúbb: a tagállamok a Bizottság által javasolt pénzügyi kötelezettségvállalást 500 millió euróval, a tényleges kifizetéseket pedig 1,6 milliárd euróval megvágnák. Ha ez így lesz, a kifizetetlen számlák 26 milliárdos összegét nem sikerül stabilizálni, sőt az tovább növekszik majd.

Ez még nagyobb gond lehet

Az EU biztosa és számos parlamenti képviselő is különösen nehezményezi azt, hogy a Tanács elsősorban a gazdasági növekedésre és kisebb mértékben a külkapcsolatokra szánt büdzsét nyirbálná meg, ami homlokegyenest ellentmond az uniós vezetők megállapodásának.

Jacek Dominik a héten megtartott informális találkozón arra hívta fel a két intézmény figyelmét, hogy a Tanács által javasolt lefaragás 10 százalékot elvenne a kutatási területtől, aminek 600 projekt és körülbelül 1400 kis- és középvállalkozás látná a kárát. De, az Erasmus+ diákcsere program résztvevőinek folyósított ösztöndíjak folyósításában is zavarok lesznek.

"A kifizetések következő évekre való kitolása nem megoldás. Ez nem egészséges pénzügyi gazdálkodás és nagyon súlyos következményei lesznek az uniós programok haszonélvezői, a régiók, az agrártermelők, a kutatók, a civil szféra és a kis- és középvállalkozások számára" - mutatott rá a Bizottság költségvetésért felelős tagja.

HOZZÁSZÓLÁSOK