BUX
37575

Akár 2020-ig várhatunk az euróra

Az euróövezet perifériális tagállamainak pénzügyi gondjai miatt Közép-Európa országainak valószínűleg az évtized végéig, sőt akár a 2020-as évekig is várniuk kell a valutauniós tagságra - állítják legújabb előrejelzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

MTI-Eco, 2010. december 5. vasárnap, 16:12

Magyarország és Lengyelország esetében 2019-re, Csehország és Románia esetében 2020-ra, vagy még későbbre tolódhat az euróövezeti csatlakozási időpontja a JP Morgan bankcsoport befektetési és elemző részlegének legújabb, hétvégén kiadott konvergencia-helyzetértékelése szerint.

Egyre távolabb a csatlakozástól?

A ház az eggyel korábbi, októberben megjelent hasonló átfogó jelentésében még azt valószínűsítette, hogy Magyarország 2016-ban, Lengyelország és Csehország 2017-ben, Románia pedig 2018-ban válhat az euróövezet tagjává.

A JP Morgan londoni elemzői szerint a közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai ciklikus fellendüléstől, mivel szoros a korreláció az európai üzleti ciklus és a maastrichti felvételi előírások teljesíthetősége között. Így egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió kialakulása jelenti a valutauniós csatlakozás csúszásának fő kockázatát - áll az elemzésben.

A konvergencia-elemzéssel párhuzamosan kiadott heti felzárkózó piaci összefoglalójában a JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor az általuk várt további késés elsődleges okaként említik az euróövezet perifériális tagországainak makacs költségvetési bajait is, amelyek miatt a cég szerint a korábban vártnál többet késhet az euró Közép- és Kelet-Európában. 

Egyre kisebb a lelkesedés a közös pénz iránt

Már a tagjelölt országokban is csökken az euró iránti lelkesedés, miután egyes perifériális tagállamok kétszer is külső pénzügyi mentőcsomagra szorultak - vélekedtek a ház szakértői.

Jelenleg sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak, sem Csehországnak nincs hivatalos eurócsatlakozási céldátuma, és a közeljövőben nem is várható ebben változás a JP Morgan szerint.

A cég londoni elemzőinek helyi forrásokból származó értesülései szerint a cseh döntéshozók a legmagasabb szinteken immár azt fontolgatják, hogy euróövezeti kimaradási záradékról kezdenének tárgyalásokat; Csehország pedig cserébe anyagi hozzájárulást vállalna az európai pénzügyi mentőmechanizmusokhoz.

A JP Morgan szerint nem valószínű ugyan, hogy Csehország valóban komolyan tárgyalni akarna az euróövezeti kimaradásról, ám az ügy felmerülése is jelzi, hogyan állnak jelenleg a dolgok.  

Strukturális reformok nélkül nem megy

A három térségi ország közül még mindig Magyarországon érvényesülnek a legerőteljesebb ösztönzők az eurócsatlakozásra, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra.

A GDP-arányos közadósság-ráta 60 százalékos felső tűréshatárának - vagyis az egyik csatlakozási feltételnek - a mind szigorúbb alkalmazása azonban megnehezítheti, hogy Magyarország a következő évtized vége előtt csatlakozzon az euróövezethez- vélekedtek hétvégi előrejelzésükben a JP Morgan londoni elemzői.

A cég szerint a magyar magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása - egyszeri tényezőként - valószínűleg a magyar adósság-ráta csökkenését eredményezi majd, ám várhatóan ezzel együtt is felülkerekednek a költségvetési helyzet fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek, ha a kormány nem tesz intézkedéseket a strukturális jellegű államháztartási hiány csökkentésére.

Az euróövezeti - mindenekelőtt a görögországi - szuverén adósságproblémák más nagy londoni házak szerint is nehezíthetik a kelet-európaiak euróövezeti belépését.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének egy korábbi jóslata szerint a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek a második tizedes jegyig teljesítik az összes maastrichti feltételt.