Szolgáltatások
Gazdaság
Vállalatok
Tőzsde
Adózás
Ingatlan
Mellékletek
2012. május 24., csütörtök 17:23   Major András

Állami támogatás a villanyszámlához? - így kezelnék az elvándorlási veszélyt

Állami támogatást kaphatnak bizonyos cégek villamosenergia-költségeikhez egy, az Európai Bizottság (EB) által elfogadott keretmegállapodás értelmében. A testület így próbálja mérsékelni a kibocsátás-kereskedelmi rendszer változásai nyomán várható áremelkedést.

Az Európai Bizottság döntése szerint a tagállamok kompenzációt nyújthatnak bizonyos villamosenergia-intenzív fogyasztóknak (például az acél- és alumíniumtermelőknek), az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) 2013-as módosulása miatti várható áremelkedést kompenzálandó. A szabályok elvileg biztosítják, hogy az egyes országok úgy támogathassák a vállalatokat, hogy közben az Európai Unió dekarbonizációs célkitűzései ne szenvedjenek csorbát. Ugyanakkor az Európai Bizottság szerint a belső piaci verseny sem sérül. Az érintett, vagyis a kompenzációra elvileg jogosult szektorok között egyebek mellett az alumínium-, acél- és réztermelőkön ott vannak a műtrágya-, papír-, textilipari, illetve vegyipari és műanyagipari cégek is.

Elvándorlási veszély

Amennyiben a cégek az emelkedő költségek hatására termelésüket az EU-n kívüli, enyhébb környezetvédelmi szabályokkal rendelkező országba helyezik át, az aláássa a globális üvegházgáz-kibocsátási céljainkat - fogalmazott Joaquín Almunia az Európai Bizottság alelnöke, versenypolitikai biztos. Márpedig ez bizonyos szektorokban reális veszély, hiszen az emissziókereskedelmi rendszerben 2013-tól várható változások emelkedő áramköltségeket jelenthetnek, ami a vállalatok profittermelő képességére is kedvezőtlenül hathat.

Az ETS 2009-ben elhatározott reformja értelmében 2013-től fokozatosan csökken a rendszerben szereplő (és az EU összkibocsátásának összességében közel 50 százalékáért felelős) gazdasági társaságok számára ingyenesen osztott kibocsátási kvóták mennyisége. Ez azt jelentheti, hogy a Bizottság által ágazatonként meghatározott referencia kibocsátási értékeknél rosszabbul teljesítő (magyarán erőteljesebben szennyező) cégek kibocsátásának jelentős részét már piaci kvótavásárlásokkal kell majd fedeznie. Az EB vélhetően az elvándorlási veszélyt ("kibocsátás-áthelyezési kockázat") számításba véve fogadta el az állami támogathatóság szabályát a különösen érintett vállalatok számára, és határozta meg az Eurostat által gyűjtött és a tagállamoktól megszerzett adatok alapján a szektorokat.

Az új szabályoknak óvatos egyensúlyt kell tartania a főbb célok között. Így a leginkább sérülékeny iparágak számára csillapítania kell az indirekt Co2-költségeket, ezáltal megelőzve a társaságok kitelepülését ("carbon leakage"), ami aláásná az egész rendszert. Ugyanekkor,a szabályok bizonyos mértékben hagyják érvényesülni az ETS által küldött árjelzéseket is, a gazdaság költséghatékony dekarbonizációja érdekében. A támogatás torzítja valamelyest a piaci versenyt, azonban a Bizottság szerint a kereteket úgy alakították ki, hogy a hatás minimális legyen. Az egységes szabályokkal elvileg elkerülhető, hogy a tagállamok egyfajta támogatási versengésbe bonyolódjanak az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben lévő Európai Unión belül.

Az elfogadott szabályok szerint 2013 és 2015 között a leginkább érintett szektorokban a villamos energia költségek növekedésének 85 százalékáig járhat majd a kompenzáció a leghatékonyabb vállalatok számára, ami fokozatosan 75 százalékra mérséklődne 2019-2020-ra. Mindemellett, a legmodernebb és -hatékonyabb erőművek építéséhez 2020-tól akár a beruházási költségek 15 százalékára rúgú támogatás is járhat.

Ára lesz a kibocsátásnak

Az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere 2013-ban kezdődő harmadik fázisában már alapvető hatással lesz a vállalatok nyereségességére is, noha erről a hazai cégek nem sokat tudnak - hangzott el az energiainfo.hu és a KPMG által a témában a közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen. A kibocsátási egységek fontos értékké váltak sok céges mérlegben, és a jövőben várhatóan lesznek áldozatai is az emelkedő kibocsátási költségeknek - mondta el Baráth Barna a Vertis Environmental Finance vezérigazgatója.

Eddig viszonylag szerény hatással járt a cégek életére a rendszer, miután a cégek többsége ingyen juthatott a szükséges kvótákhoz. Így a piaci vásárlási kötelezettség meg sem jelent, vagy jóval a teljes kibocsátások 10 százaléka alatt maradt. Jövőre azonban teljesen más rendszer jön; míg eddig a karbonintenzitás tulajdonképpen nem számított, mostantól ára lesz a kibocsátásnak - fogalmazott Szepesi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás menedzsere. Mindez a szakértő szerint a kvótaárak emelkedését eredményezi majd. Az új időszakban már mindenki érezni fogja a pénztárcáján a hatásokat, a cégeknek valószínűleg részben be kell majd építeniük költségeiket termékeik, szolgáltatásaik árába - tette hozzá.

Az Európai Tanács 2007 márciusában fogadta el a klíma- és energiacsomagot, amelynek fő céljai a klímaváltozás elleni harc, az EU energiabiztonságának fokozása, versenyképességének növelése mellett. Az ETS direktíva 2009-es módosításával központi eleme a közösség klímapolitikájának. A direktíva 2020-ra két kötelező érvényű célt tűzött ki: a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését 1990-hez képest, valamint a megújulók teljes energiafogyasztáson belüli arányának 20 százalékra emelését. Az ugyanekkor lefektetett, az energiahatékonyság 20 százalékos javítását kitűző cél ugyanakkor nem kötelező érvényű. Az EU a kibocsátáscsökkentési célt 30 százalékra emelné a nemzetközi akciók függvényében, 2050-re pedig 80-95 százalékkal kellene mérsékelni a kibocsátást Brüsszel szerint.
Hozzászólok
hirdetés
Ezt olvasta már?
11
22
33
44
55


Brókerválasztási szempontok a csődhullám után

Befektetéseink gondos kezelése nem igényel sem különleges képességeket sem ördöngösséget. Ahhoz azonban, hogy elkerüljük...




Napi blog

Elképesztő fizetést visz haza két orosz ...

Bár az orosz törvények lehetővé teszik az orosz topmenedzserek fizetésének eltitkolását, most az államfő...

Hányan nem tudják fizetni hiteleiket?

Már "csak" bő 1,8 millió mulasztást tart nyilván a Központi Hitelinformációs Zrt.

Magyar kilátást javított a Fitch

Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította Magyarország államadós-osztályzatainak kilátását...

Csalás miatt nyomoznak Demján Sándor ...

Csalás gyanújával nyomoz a rendőrség az Arcadom Zrt. ügyeivel összefüggésben - írta az Hír24.

Ezt tervezi a kormány az országgal

Az adócsökkentési terveknek gátat szab, hogy az adócsökkentési alapba 2019-re csak 350 milliárd jut.
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .