Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Illegálisan zenét letölteni manapság már könnyebb feladat, mint lemenni a pékhez egy kiló kenyérért. Persze előbbit senki sem csinálja, ám mindenki ismer valakit, aki szerzett már be így zenét. Ezek után nem meglepő, hogy szinte lehetetlen kiszámolni, hogy pontosan mekkora károkat okoznak az illegális letöltők a világgazdaságnak, ám sokatmondó adat, hogy az unióban 2005 és 2014 között harmadával esett a zenére költött átlagos összeg.

Az EU nemrég megjelent friss jelentése most a károknak járt utána. A 19 uniós államot vizsgáló kutatás eredményei szerint a kalózmásolatok terjedése csak 2014-ben 336 millió eurós (mai árfolyamon 105,6 milliárd forintos) kárt okozott. Ebből a bolti eladók 57 millió eurót buktak, a digitális formákat használó kereskedők pedig 113 millió euróval kevesebbért tudták értékesíteni portékájukat, mintha nem létezett volna illegális zeneletöltés.

A zeneiparhoz kapcsolódó egyéb kereskedők zsebéből pedig további 166 millió eurós bevételt vettek ki az illegális letöltők, de a készítők nem felejtik el megjegyezni, hogy az így elmaradt adóbevételek összesen 63 millió eurójába fájtak a különböző kormányoknak. Mindez az uniós tanulmány szerint azt is jelenti, hogy akár 2155 munkahely is megszűnhetett ebben az évben.

Alig vesz zenét a magyar

Ahogy fentebb is említettük, az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a zenére költött összeg, egészen pontosan a 2005-ös 12,2 euróról 8 euróra 2014-ben. Ez azt jelenti, hogy egy uniós lakos átlagosan mennyi pénzt költ egy évben zenére, ám ennek mértéke országonként jelentősen eltérő.

Az ábrából jól látszik, hogy Svédország, Görögország, Bulgária és Lengyelország kivételével mindenhol csökkent a költött összeg, Magyarországon például nagyjából megfeleződött, így az uniós sereghajtók közé tartozunk. Érdekesség, hogy amíg Bulgáriában az elmúlt években mondhatni megjelent a legális piac, addig Írországban majdnem az ötödére esett.

A kutatók azt is kiszámolták, hogy az illegális zenebeszerzések a szektort összbevételeinek (3,7 milliárd euró) 5,2 százalékától fosztják meg. Ahogy az előzőekben, természetesen itt is jelentős eltéréseket találunk országonként, talán némiképp meglepő módon a lista végén éppen Magyarország áll 3,5 százalékos veszteséggel, míg a másik végletet Spanyolország jelenti 8,2 százalékkal. Persze mindezt pénzben kifejezve már más eredményt láthatunk: a magyar zenészek vesztesége legalább 282 ezer euró (mai árfolyamon 88,5 millió forint), míg a például a magyarnál jóval nagyobb piacon dolgozó németek vesztesége - akik egyébként arányaiban alig értek el rosszabb eredményt a magyarnál - már minimum 40 millió eurós (12,5 milliárd forintos) volt.

A kieső bevételek aránya és összege (%, ezer EUR)
Magyarország3,5282
Horvátország3,6127
Németország4,140375
Ausztria4,33206
Franciaország4,926376
Lengyelország52631
Olaszország5,27766
EU195,2169878
Csehország5,3589
Egyesült Királyság5,748647
Belgium5,93807
Finnország62268
Írország6,11872
Hollandia6,27922
Szlovákia6,7257
Bulgária774
Dánia7,14415
Svédország7,49273
Görögország8923
Spanyolország8,29068
Forrás: Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala